Képviselőházi irományok, 1935. XI. kötet • 636-678. sz.
Irományszámok - 1935-639. Törvényjavalat a hegyközségekről, valamint a szőlő- és gyümölcsgazdálkodásról
639. szám. 83 szőlőterületei és gyümölcsösei közé ékelt puszták és más gazdasági művelés alatt álló területek a hegyközségi kötelékekből kivétessenek, másrészt, hogy a hegyközségek akkor is megalakíttassanak, ha valamely község (város) határában a betelepített szőlők és gyümölcsösök szétszórtan műveltetnek s összefüggő komplexumot nem is képeznek. A törvényjavaslat e mellett lehetőséget kíván nyújtani ugyanazon község (város) határában több hegyközségnek a létesítésére, továbbá arra is, hogy oly községekben is alakítható legyen hegyközség, ahol a szőlő és gyümölcsösök területe nem éri el az 50 kat. holdat. A törvényjavaslatnak előbbi rendelkezése főleg azon községek (városok) szőlősgazdáinak érdekeit kívánja szolgálni, amely községek (városok) határában a szőlőterületek, illetőleg gyümölcsösök a határ különböző, egymástól nagy távolságra fekvő részeiben szétszórtan feküsznek, ahol tehát több hegyközség megalakítása azok működését, kötelességeiknek és feladataiknak a teljesítését lényegesen megkönnyíti. Az 1929 : XVII. törvénycikk módot adott több község határában fekvő szőlők birtokosainak egy hegyközség kötelékében való tömörülésére. A jelen törvényjavaslat értelmében azonban hegyközségek csak ugyanazon község (város) határában fekvő szőlőterületekre és gyümölcsösökre alakíthatók. A több község határában fekvő szőlők birtokosainak egy közös hegyközségben való tömörülése sohasem hozta meg azt a nyugodt és békés együttműködést, ami a hegyközségekre háruló kötelességek és feladatok teljesítésének elengedhetetlen előfeltétele. A hegyközség székhelyének megválasztása, a hegybíró alkalmazása, az elnök és a választmányi tagok kijelölése, olyan súrlódási felületeket képeztek, amelyek a több község határában fekvő szőlőterületeken létesített hegyközségeket a nyugodt működésükben megakadályozták s a torzsalkodásra ezer okot szolgáltattak. A fenti tapasztalatok és az a meggondolás, hogy a hegyközségek a reájuk háruló kötelességek és feladatok teljesítésében az illetékes községek (városok) elöljáróságai által mindenkor a megfelelő hatósági támogatásban részesülhessenek, vezettek arra az elhatározásra, hogy a hegyközségek határai a községek (városok) határai közé szoríttassanak. A 100 négyszögölet meg nem haladó azok a szőlők illetőleg gyümölcsösök, amelyek a község belterületén feküsznek vagy különálló tanyákban (majorokban) közvetlenül a lakóházhoz csatlakoznak, a hegyközség kötelékéből kivétetnek. A törvényjavaslat ezen rendelkezése a fent megnevezett házi használatra szánt kisebb szőlők és gyümölcsösök tulajdonosai részére kívánja a hegyközség kötelékén kívül való szabadabb gazdálkodást biztosítani és őket a hegyközségi terhek viselésétől mentesíteni. A törvényjavaslat 3. §-a megállapítja azt a határidőt, amelyen belül az arra kötelezetteknek a hegyközséget meg kell alakítaniok. A törvényjavaslat a megalakításra 4 hónapi határidőt állapít meg, mely idő teljesen elegendő a szükséges előkészítő munkálatok elvégzésére. Ha az arra kötelezettek a hegyközséget a törvényjavaslat által megállapított fenti határidő alatt önkéntesen nem alakítanák meg, úgy a törvényjavaslat a törvényhatóság első tisztviselőjének kötelességévé teszi, hogy további 2 hónap lefolyása alatt a hegyközség megalakításáról hivatalból gondoskodjék. Tekintettel arra, hogy a törvényjavaslat 2. §-a a megalakításra imperativ rendelkezéseket tartalmaz, a törvényhatóság első tisztviselőjére ruházott ez a kötelesség a fenti rendelkezés szankcióját foglalja magában. A törvényjavaslat 4. §-a azon községekre (városokra) nézve tartalmaz intézkedéseket, amelyek határában a törvényjavaslat 2. §-a értelmében sem kötelezően, sem önkéntesen nem alakultak hegyközségek. A törvényjavaslat ezen §-a felsorolja li*
