Képviselőházi irományok, 1935. IX. kötet • 546-591., IV. sz.

Irományszámok - 1935-546. Törvényjavaslat az országgyűlési képviselők választásáról

66 546. szám. végül az olyan kerületekben, amelyekben a 24. évét betöltött, írni-olvasni tudó férfilakosság arányszáma a 60 %-ot eléri. Bár az ellenzékkel e megegyezés nem sikerül és ezért a kormány választójogi törvényjavaslatát a szövetkezett ellenzéki pártok közreműködése nélkül kezdi tárgyalni a képviselőház, Kossuth Ferenc pontozatai a választójog alakulására mégis hatással voltak, mert az 1913 : XIV. törvénycikk volt az, amely első ízben nyitott utat választási eljárásunkban a titkos szavazásnak. Ennek a törvénynek 112. §-a értelmében titkos a szavazás Budapesten, Fiúméban és a többi ihj. városokban. A törvény miniszteri indokolása utal azokra az erkölcsi érvekre, amelyeket a titkos választójog ellen gróf Andrássy Gyula 1908. évi választójogi javaslatának indokolása foglalt össze, de ezekkel szemben legott kifejti, hogy »a titkos szavazás mellett — amely Európa majdnem valamennyi államában érvényben van — tárgyilagos, pártatlan bírálók szintén elég nyomatékos indokokat hoznak fel, éppen a függő exisztenciák véleményszabadságának védelme, tehát a választások tisztasága szempontjából«. Ezen az alapon arra a meggyőződésre jut, hogy már ebben a törvényben »komoly aggodalom nélkül tehetünk egy kezdő lépést a titkos szavazás rendszere felé«. Ez a kezdő lépés a titkos szavazásnak Budapesten és a törvényhatósági jogú városokban történő behozatala ama meggondolás alapján, hogy tekintettel azok kulturális, szociális és gazdasági fejlettségére, ott leginkább találhatók meg azok a feltételek, »amelyek megkönnyítik a titkos szavazás behozatalát és valószínűvé teszik a tőle remélt eredmények bekövetkezését«; A miniszteri indokolás mellett a képviselőház 40 tagú külön bizottsága a nyilt szavazás elvi helyeslésének még inkább kifejezést ad, megállapítván : . . . »Minden szabad országban, de különösen nálunk, ahol a gyermektől az aggig, az egyszerű napszámostól a tudósig mindenki politizál, ahol a politikai felfogásunkat éppen ez okból a választás előtt és a választás alatt mindenki ismeri, a titkos szavazás csak azoknak fog kedvezni, akik kétszínű játékot űznek, mindegyik pártnak kedvében akarnak járni, ígéretüket lekötik, ha kell százfelé, abban a kényelmes tudatban, hogy a szavazás titkos volta lehetetlenné teszi csalárdságuk felfedezését. . . A választás közjogi tény, a választójog gyakorlása közfunkció teljesítése. Minden közfunkcióra nézve megkívánjuk és megköveteljük a nyilvánosságot. . . Nem a szavazás módja, hanem a polgári öntudat emelése, a politikai belátás és ítélőképesség fejlesztése biztosítéka annak, hogy egy ország akarata a választásokon szabadon és olyan irányban nyilvánuljon meg, amely az ország üdvös fejlődését biztosítja. Mégis a javaslat s ennek nyomán a bizottság is, szemben a titkos eljárás mellőzését célzó indítványokkal, számolni kíván azzal a körülménnyel, hogy a titkos szavazást mind többen, mind hangosabban követelik és ezért a javaslathoz, amely mintegy próbaképpen életbe kívánja léptetni Budapesten és a törvényhatósági városokban a titkos szavazást, hozzájárult«. Ugyanezeket a szempontokat hangoztatja jelentésében a főrendiház közjogi és törvénykezési bizottsága is. Az 1918 : XVII. törvénycikk a szavazás módjának kérdésében nem halad tovább az 1913 : XIV. törvénycikkben megállapított részleges mértéknél. A törvény javaslata a titkosságot ki akarta terjeszteni a törvényhatósági jogú városokon felül az egy rendezett tanácsú városból vagy egy községből vagy több rendezett tanácsú városból alakult, végül pedig azokra a kerületekre, amelyeket a választókerületek beosztásának újabb megállapításáról kiadandó törvény külön kijelöl. A javaslatnak ez a további óvatos előhaladása a titkos szavazás kiterjesztése terén csak 22-vel emelte volna ugyan a titkos szavazási eljárás szerint választó kerületek számát, az országgyűlés azonban ezt is soknak ítélvén, a törvény meg-