Képviselőházi irományok, 1935. IX. kötet • 546-591., IV. sz.

Irományszámok - 1935-546. Törvényjavaslat az országgyűlési képviselők választásáról

58 546. szám. 1-ső melléklet az 546. számú irományhoz Indokolás „az országgyűlési képviselők választásáról" szóló törvényjavaslathoz. I. ÁLTALÁNOS INDOKOLÁS. Országgyűlési kép viselőválasztójogi rendszerünk kezdettől fogva, tehát mindjárt azóta, amióta a rendi képviseletről 1848-ban a népképviseleti rendszerre tértünk át, közéletünknek egyik állandóan felszínen tartott kérdése. Választójogunk alapját tudvalevően az 1848 : V. és az erdélyi 1848 : II. törvénycikkek fektették le. Mindjárt az alkotmányosság helyreállítása után újból felvetődött a kérdés. Az akkori kormány 1871-ben törvényjavaslatot nyújtott be a most említett 1848. évi törvénycikkek módosítása iránt; ez a törvényjavaslat azonban az ellenzék obstrukciója miatt törvénnyé nem válhatott. 1874-ben a kormány újabb törvényjavaslatot nyújtott be ; ez volt az alapja az 1874 : XXXIII. törvénycikknek. • Az 1899 : XV. törvénycikk a képviselőválasztások felett a kúriai bíráskodást vezeti be és ezenkívül az 1874 : XXXIII. törvénycikket egyes részleteiben módosítja. 1905-ben az akkori nem parlamentáris, ú. n. darabont-kormány tett kísérletet a választójog reformjára a Kristóffy-féle törvénytervezet útján, amelynek benyújtására azonban nem került sor. 1908. november 11.-én gróf Andrássy Gyula akkori belügyminiszter nyújtott be törvényjavaslatot, ezt azonban a politikai események még a bizottsági tárgyalás előtt leszorították a napirendről és megakadályozták törvénnyé emelkedését. 1912. december 31-én Lukács László, a belügyminisztérium vezetésével megbízott miniszterelnök nyújtott be újabb törvényjavaslatot; ennek alapján jött létre az 1913 : XIV. törvénycikk, amely a választójog kérdését újra szabályozta. Ez a törvény azonban a közbejött világháború következtében a gyakoiiatban nem érvényesült, ennek a törvénynek az alapján választást nem tartottak. Az »általános, egyenlő, titkos választójog« érdekében már a század eleje óta megindított agitáció a háború alatt olyan erőre kapott, hogy ez az áramlat újból előtérbe hozta a választójog kérdését. Legfelsőbb kézirat új választójog megalkotására utasította a kormányt. A legfelsőbb elhatározás nyomán jött létre hosszas parlamenti küzdelmek és kormányváltozások után, a világháború rendkívüli viszonyai közepette fogant választójogi törvény : az 1918 : XVII, törvény •<