Képviselőházi irományok, 1935. IX. kötet • 546-591., IV. sz.

Irományszámok - 1935-590. A képviselőház közjogi bizottságánakjelentése "az országgyűlési képviselők választásáról" szóló 546. számú törvényjavaslat tárgyában

590. szám. 467 főpolgármester, kormánybiztos, al­ispán, kir. pénzügyigazgató, budapesti kir. adófelügyelő, főszolgabíró, szolga­bíró, gazdasági felügyelő, a m. kir. rendőrség vezető tisztviselője (főkapi­tány, rendőrkapitányság vagy kiren­deltség vezetője), törvényhatósági jogú vagy megyei város polgármestere volt, abban a választókerületben, amelyre hatásköre, illetőleg működési köre egészen vagy részben kiterjedt ; 2. aki az 1. pontban megjelölt időben kir. járásbíróságnál vagy kir. törvény­széknél, mint ítélőbíró (1891 : XVII. t.-c. 64. §.) vagy a kir. törvényszék mellett működő kir. ügyészségnél, mint ennek tagja volt alkalmazva, abban a választókerületben, amely egészen vagy részben az illető kir. járásbíróság vagy kir. törvényszék területén fek­szik, továbbá az a bíró, aki a válasz­tást megelőző egy éven belül a választó­kerület területén folyamatban volt, vagy folyamatban lévő földbirtokren­dezési ügyben kiküldött bíróként mű­ködött, valamint az az ügyvéd vagy más meghatalmazott, aki a választást megelőző egy éven belül a választó­kerület területén folyamatban volt, vagy folyamatban lévő földbirtokren­dezési vagy telepítési ügyben az érde­keltek képviseletével volt megbízva ; 3. a választási bizottság vagy szava­zatszedő küldöttség elnöke, illetőleg helyettes elnöke abban a választó­kerületben, amelyben a választásnál vagy a szavazatszedésnél közreműkö­dik. (2) Az előző bekezdés 2. pontjának az ügyvédekre vagy más meghatalma­zottakra vonatkozó rendelkezése nem alkalmazható arra, aki mint ország­gyűlési képviselő a földigénylőket saját kerületében ellenszolgáltatás nélkül képviselte. (3) Ha a főispán, illetőleg a főpolgár­mester vagy az (1) bekezdés 1. vagy 2. pontjában említett tisztviselő képvi­selőjelöltként való fellépése céljából a jelen törvény rendelkezésére hivatko­zással állásáról lemond s lemondását az annak elfogadására hivatott hatóság­nak, ha pedig e hatóság valamely tes­tület, a testület elnökének írásban be­jelenti, lemondását e tény alapján —• fegyelmi és vagyoni felelősségének fenn­tartása mellett — elfogadottnak kell tekinteni. (i) Az (1) bekezdés 1. pontjában fel­sorolt személyeket ugyanazon a ható­sági területen, amelyen képviselővé jelöltettek, az előbbi állásukra két éven belül nem lehet kinevezni, illetőleg megválasztani. VI. Fejezet. A választás kitűzése és előkészítése. 58. §. (1) A választások napját min­den választásra — az országgyűlés ösz­szehivása után —• a belügyminiszter tűzi ki. (2) A választások idejét úgy kell meg­állapítani, hogy a választásokat kitűző belügyminiszteri rendelet közzétételé­nek napjától a legkorábbi időpontra kitűzött választás napjáig legalább húsz napi, a legkésőbbi időpontra ki­tűzött választás napjától pedig az országgyűlés megnyitásáig legalább tíz napi időköz maradjon. (3) Ugyanannak a választókerületnek a területén a lajstromos kerületi és az egyéni kerületi választást ugyanarra a napra kell kitűzni. (4) A választások napját lehetőleg vasárnapra vagy ünnepnapra vagy olyan napra kell kitűzni, amelyre a törvény munkaszünetet rendel. Ha a belügyminiszter a választást nem ilyen napra tűzi ki, a választás napjára a vasárnapi munkaszünetre vonatkozó jogszabályok rendelkezéseit kell alkal­mazni. (5) A belügyminiszter a képviselőház elnökét (korelnökét) minden képviselő­választásról azonnal értesíti. .59. §. (1) A választással járó tenni­valókat a választókerületenkint ala­kuló választási bizottság végzi. A vá­lasztási bizottságokat a választást ki­tűző belügyminiszteri rendelet közzé­59*

Next

/
Oldalképek
Tartalom