Képviselőházi irományok, 1935. IX. kötet • 546-591., IV. sz.
Irományszámok - 1935-590. A képviselőház közjogi bizottságánakjelentése "az országgyűlési képviselők választásáról" szóló 546. számú törvényjavaslat tárgyában
468 590. szám. tételének napjától számított négy nap alatt meg kell alakítani. (2) A választási bizottság elnökből, választási biztosból, négy tagból és négy póttagból áll. (3) A választási bizottság elnökét és az elnök helyettesét a központi választmány választja a választókerület választói közül. (4) Választókerületenkint egy választási biztost és ennek egy helyettesét a kerület székhelye szerint illetékes kir. ítélőtábla teljes ülése az ítélőtábla területén működő bírák sorából jelöli ki. A kijelölésről a kir. ítélőtábla a kijelölteket azonnal értesíti és a kijelöltek névsorát a belügy- és az igazságügy miniszterhez bej elenti. (5) Ha a választási biztos az ajánlottak valamelyikével olyan fokú rokonságban vagy sógorságban van, amely őt az 1911 : I. t.-c. 59. §-ában megállapított összeférhetetlenségi viszonyba hozza, tennivalóit helyettese látja el. (e) A választási bizottság négy tagját és négy póttágját — a központi választmány elnökének meghallgatása után — a választási biztos hívja meg. (7) A választási bizottságnak elnöke, helyettes elnöke, tagja vagy póttagja csak az lehet, aki magyarul beszél és ír és fel van véve abba a névjegyzékbe, amelynek alapján az illető választókerületben a választás történik. (8) Mielőtt működésüket megkezdenék, a választási bizottság elnöke és helyettes elnöke a központi választmány elnöke előtt, tagjai és póttagjai a választási bizottság elnöke előtt a következő szövegű esküt teszik: »Esküszöm, hogy a választási bizottságra bízott tennivalókban híven, részrehajlás nélkül fogok eljárni. Isten engem úgy segéljen !«. (9) Az eskü letételéről jegyzőkönyvet kell készíteni. (10) A választási bizottság jegyzőjét a választókerület székhelye szerint illetékes főszolgabíró, illetőleg polgármester, a vármegyék területén alakított lajstromos kerületekben pedig — ideértve a 3. §. (2) bekezdése b) pontjában említett kerületeket is — az alispán küldi ki az alája rendelt közigazgatási tisztviselők sorából. A jegyző a választási bizottság elnöke előtt az előző rendelkezéseknek megfelelően esküt tesz. (11) A választási bizottság a hatáskörébe utalt tennivalókat ülésben intézi. Az ülést a választási bizottság elnöke tűzi ki és annak idejéről és helyéről a tagokat idejekorán értesíti. Ha valamelyik tag a megjelenésben akadályozva van, az elnök póttagot köteles helyette az ülésre meghívni. A választási biztost csak olyan ülésre kell meghívni, amelyen reá a törvény külön feladatot ró. (12) A választási bizottság határozatait viszonylagos szavazattöbbséggel hozza. Határozathozatalhoz az elnökön kívül legalább két tag jelenléte szükséges. A szavazatok egyenlő megoszlása esetén az elnök dönt, aki különben nem szavaz. (13) Ha a választási bizottság tagjai az ülésen nem jelentek meg határozatképes számban, a halaszthatatlanul sürgős tennivalókat a választási bizottság helyett az elnök teszi meg. (H) A választási bizottság minden üléséről, a jelenlevők nevének felsorolásával, jegyzőkönyvet kell készíteni, amelyet az elnök és két jelen volt tag hitelesít. (15) A választási bizottság elnökét és tagjait, valamint a választási biztost, ha nem laknak működésük helyén, tényleges működésük ideje alatt napidíj és utazási költség illeti meg, amelynek mértékét és felszámításának módozatait a belügyminiszter rendelettel állapítja meg. (iß) Ha a választási bizottság elnökének és a választási biztosnak véleménye nem egyezik, a választási biztos állásfoglalása az irányadó, a választási bizottság elnökének eltérő véleményét pedig jegyzőkönyvbe kell foglalni. (17) Ha a törvény a döntést a választási bizottság hatáskörébe utalja, de
