Képviselőházi irományok, 1935. IX. kötet • 546-591., IV. sz.

Irományszámok - 1935-590. A képviselőház közjogi bizottságánakjelentése "az országgyűlési képviselők választásáról" szóló 546. számú törvényjavaslat tárgyában

466 590. szám. Harmadik Rész. A választás. V. Fejezet. Választhatóság. 55. §. (i) Országgyűlési képviselővé, illetőleg pót kép viselővé megválasztani csak azt lehet, aki a választójogosultsághoz a 19., illetőleg a 20. §-ban megkívánt kellékeknek megfelel és életének 30. évét betöltötte, ha : 1. az országgyűlésnek, bármelyik törvényhatósági bizottságnak vagy községi képviselőtestületnek tagja vagy azoknak a választást megelőző tíz éven belül tagja volt ; vagy 2. élethivatásszerű állandó foglalkozása van. (2) Az élethivatásszerű állandó foglalkozás kellékének az felel meg, akinek a választást megelőzően már legalább öt év óta, ha pedig egyetemen vagy más főiskolán tudori vagy képesítő oklevelet szerzett, legalább egy év óta olyan foglalkozása van, amely után állami egyenes adót kell fizetni. (3) Az élethivatásszerű állandó foglalkozás kellékének megfelel az is,aki: a) nyugdíjat vagy öregségi vagy rokkantsági járadékot kap ; vagy b) vagyonának jövedelméből tartja fenn magát ; vagy c) valamely egyházi rendnek vagy egyházi testületnek élethivatásszerűen tagja. (4) Aki az előző bekezdésekben meghatározott kellékeknek megfelel, megválasztható akkor is, ha a választók névjegyzékébe nincs is felvéve. 56. §. fi) Nem választható országgyűlési képviselővé, illetőleg pótképviselővé : 1. aki a magyar állampolgárság megszerzéséről és elvesztéséről szóló 1879 : L. t.-c. 15. és 44. §-a értelmében az országgyűlés tagja nem lehet; 2. akinek végrehajtási úton behajtható együttesen kezelt közadóhátraléka a választás kitűzésének időpontjában eléri vagy meghaladj a a választást megelőző két évben esedékessé vált tartozását; 3. akinek országgyűlési képviselői megbízatása a 165. §. rendelkezésének értelmében szűnt meg; 4. aki az úgynevezett tanácsköztársaság forradalmi kormányzó-tanácsának tagja (népbiztos) vagy helyettese, forradalmi törvényszék elnöke, tagja vagy vádbiztosa, vagy politikai megbízott volt; 5. akit bűntett miatt akár a polgári, akár a katonai bíróság jogerősen elítélt ; 6. akit a 28. §. (1) bekezdésének 2. pontjában megjelölt vétség miatt jogerősen elítéltek, vagy az 1926. évi november hó 15. napja után az 1914 : XLI. t.-c. 3. §-a második bekezdésének 1., vagy 2., vagy 3. pontja alá eső rágalmazás vétsége miatt öt éven belül legalább kétízben jogerősen elítéltek, a szabadságvesztésbüntetés vagy a dologházi őrizet kiállásától, illetőleg a pénzbüntetés megfizetésétől, végrehajtásának elévülésétől vagy kegyelemből elengedésétől számított tíz év alatt; 7. aki az összeférhetetlenségről szóló 1901 : XXIV. t.-c. 25. §-ának második bekezdése értelmében tilos közbenjárás miatt, vagy a jelen törvény 154. §-a értelmében a megbízólevél bemutatásának elmulasztása miatt a választás időpontjában nem választható képviselővé ; 8. akit szolgálata, állása, foglalkozása, illetőleg hivatása alapján törvényben megállapított fegyelmi hatósága jogerősen hivatalvesztésre, illetőleg a szolgálatból elbocsátásra, állásától, foglalkozásától vagy hivatásától elmozdításra ítélt. (2) A büntetés végrehajtása tekintetében gyakorolt kegyelem hatálya csak abban az. esetben terjed ki a választhatóságból kizáró okra, ha azt a kegyelmi elhatározás kifejezetten elrendeli. 57. §. (1) Nem választható országgyűlési képviselővé, illetőleg pótképviselővé az sem: 1. aki a választás napjának kitűzése és a választás közé eső időben főispán,