Képviselőházi irományok, 1935. IX. kötet • 546-591., IV. sz.

Irományszámok - 1935-590. A képviselőház közjogi bizottságánakjelentése "az országgyűlési képviselők választásáról" szóló 546. számú törvényjavaslat tárgyában

590. szám. 457 delettel állapítja meg. A vallás- és közoktatásügyi miniszter rendelettel állapítja meg azt is, hogy mely tanintézetnek mely osztályai (évfolyamai) tekintendők az elemi népiskola hatodik osztályával tanértékre egyenrangúaknak. (2) Az elemi népiskola hatodik, illetőleg negyedik osztályának elvégzését nem kell igazolnia annak, aki ennél magasabb iskolai végzettséget igazol és vélelmezni kell annál, akinek állásából (foglalkozásából) nyilvánvaló, hogy a megkívánt elemi iskolai végzettséggel egyenlő értékű képzettséggel rendelkezik, úgyszintén annál a nőnél is, aki olyan férfinak a felesége vagy Özvegye, aki egyetemen vagy más főiskolán tudori vagy képesítő oklevelet szerzett. 26. §. Habár a 19. és a 21. §-ban megszabott kellékeknek megfelel, nincs választójoga annak : 1. aki a m. kir. honvédség, határőrség, csendőrség vagy folyamőrség tényleges állományának tagja; 2. aki a m. kir. rendőrség legénységének tagja. 27. §. A választójogból ki van zárva : 1. aki gondnokság alatt áll, valamint akinek kiskorúsága meg van hoszszabbítva; 2. aki elmebeteg, még ha nem is áll gondnokság alatt ; 3. aki csőd- vagy kényszeregyességi eljárás alatt áll, vagy aki ellen a csődnyitást vagyonhiány miatt megtagadták vagy megszüntették, kivéve, ha a csődnyitást kérő hitelezőket kielégítette, vagy ha a csődnyitás megtagadásától, illetőleg megszüntetésétől öt év már eltelt; 4. aki köz jótékonyságból vagy közsegélyből él, illetőleg abból élt és attól a naptól, amelyen ilyen ellátása megszűnt, egy év még nem telt el, ideértve azt is, aki szegényházban vagy menhely szerű intézményben ingyen, vagy a lakás ellenértékéül nem tekinthető díjért lakik vagy lakott; nem értve ide azonban azt, aki a társadalombiztosítás bármely intézetétől törvényen alapuló szolgáltatást kap vagy kapott, vagy elemi csapás vagy háború, illetőleg forradalom következtében előállott károsodás vagy háborús katonai érdem, vagy egyéb háborús ok jogcímén, vagy végzett munka ellenében, vagy tanulmány céljából kap vagy kapott segélyt, díjat, egyéb járandóságot, ellátást vagy lakást ; 5. akinek gyermeke felett gyakorolt atyai hatalmát a hatóság jogerősen megszüntette, azon idő alatt, amíg gyermeke másnak gyámsága alatt áll, de legalább az atyai hatalom megszüntetésétől számított két évig ; 6. aki, vagy akinek vele közös háztartásban élő házastársa üzleténél vagy foglalkozásánál fogva erkölcsrendészeti ellenőrzés alatt áll. 28. §. (1) A választójogból ki van zárva az is : 1. akit bűntett miatt akár a polgári, akár a katonai bíróság jogerősen elítélt ; a kizárás időtartama a büntetés vagy a szigorított dologházi őrizet kiállásától vagy végrehajtásának elévülésétől vagy kegyelemből elengedésétől számított tizenöt év, ha az elítélés nyereségvágyból elkövetett bűntett miatt történt vagy ha az elítélés más esetében a bíróság az elítéltet szigorított dologházra vagy két évi vagy ezt meghaladó tartamú szabadság vesztésbüntetésre ítélte ; tíz év, ha az utóbb említett esetben a kiszabott büntetés két évnél rövidebb ideig tartó szabadságvesztésbüntetés ; 2. akit nyereségvágyból elkövetett vétség vagy az 1878 : V. t.-c. (Btk.) 154., 156., 158. §-ában meghatározott lázadás vétsége, vagy a 171—174. §-ában meghatározott izgatás, vagy az 1913 : XXI. t.-c.-be ütköző vétség, vagy az 1914 : XL. t.-c. 4. §-ának első bekezdésébe ütköző vétség, vagy az 1913: XXXIV. t.-c. 2. és 3. §-ába, vagy az 1921 : III. t.-c.-be ütköző vétség miatt jogerősen elítéltek, a szabadságvesztésbüntetés vagy a dologházi K&pv. iromány. 1935—19á0. IX. tötet. 58