Képviselőházi irományok, 1935. IX. kötet • 546-591., IV. sz.

Irományszámok - 1935-590. A képviselőház közjogi bizottságánakjelentése "az országgyűlési képviselők választásáról" szóló 546. számú törvényjavaslat tárgyában

458 590. szám. őrizet kiállásától, illetőleg a pénzbüntetés megfizetésétől, végrehajtásának elévülésétől vagy kegyelemből elengedésétől számított öt évig ; 3. akit politikai jogai gyakorlatának felfüggesztésére jogerősen elitéltek, az ítéletben meghatározott idő alatt; 4. akit a jelen törvény 207. §-ának b) pontja alapján fegyelmi úton jogerősen elítéltek, a fegyelmi ítélet jogerőre emelkedésétől számított öt évig ; 5. akinek választójogát az országgyűlési képviselőválasztások tárgyában ítélő bíróság felfüggesztette, az ítéletben megállapított idő alatt; 6. akire nézve bíróság vagy más hatóság — törvényes hatáskörében — megállapította, hogy háború idején (1930:11. t.-c. 4. §., 1930:111. t.-c. 97. §.) az ellenséghez pártolt és azt kémkedéssel, fegyveres szolgálattal vagy másnemű szolgáltatással támogatta, vagy evégből ellenséges csapathoz csatlakozott, vagy önként ellenséges területre távozott, különösen, ha ezt a vagyonelkobzás kimondásával állapították meg, vagy hogy háború idejében az ellenséggel együttérzését akár sajtó útján, akár szóval, iratban, képes ábrázolatban vagy egyébként felismerhetően kifejezésre juttatta. (2) A büntetés végrehajtása tekintetében gyakorolt kegyelem csak abban az esetben terjed ki a választói jogosultságból kizáró okra, ha a kegyelmi elhatározás azt kifejezetten elrendeli. 29. §. Minden elsőfokú bíróság és más hatóság köteles azt a határozatot, amely a 27. és a 28. §-okban felsorolt kizáró okok valamelyikét megállapítja, jogerőre emelkedése után azonnal az érdekelt személy lakóhelye szerint illetékes törvényhatóság központi választmányának megküldeni. A központi választmány azt szavazókörönként nyilvántartásba foglaltatja, magát a határozatot pedig az illetékes községi elöljáróságnak, illetőleg polgármesternek megküldi. IV. Fejezet. A választók névjegyzéke. 30. §. (1) Azokról, akiknek választójoguk van, névjegyzéket kell készíteni. (2) A választók névjegyzékét a központi választmány készíti el. (3) A névjegyzék készítéséhez szükséges előmunkálatokat nagy- és kisközségekben a községi elöljáróság, városokban a polgármester végzi. Budapesten a polgármester ezt a feladatkörét a székesfővárosi statisztikai hivatal útján látja el. (4) A névjegyzéket választókerületenként és azokon belül községenként, illetőleg szavazókörönként elkülönítve kell összeállítani, még pedig: nagyés kisközségekben a választók nevének szoros betűrendjében; városokban az utcanevek betűrendjében 3

és a házszámok növekvő sorrendjében, házanként és ezeken belül a választók nevének szoros betűrendjében. (5) A névjegyzéknek tartalmaznia kell a választó családi- és utónevét, férjezett nőnél ezenfelül leánynevét, születésének helyét és évét, foglalkozását (állását), lakóhelyét (kerület, utca, házszám) és választói jogcímét; városokban ezenfelül a választó szüleinek nevét, nagy- és kisközségekben pedig az azonos nevűek megkülönböztetésére használt melléknevet vagy más megjelölést. (6) A névjegyzék mintáját a belügyminiszter állapítja meg, 31. §. (1) A választók névjegyzékébe csak azt lehet felvenni, akinél — az életkort kivéve — a névjegyzékkészítési munkálatok megkezdésének időpontjában megvannak a választó jogosultsághoz megkívánt kellékek és aki nem esik a 26-—28. §-okban foglalt rendelkezések hatálya alá. (2) Az életkor kellékének megfelel az, aki a megkívánt életkort a névjegyzék készítésének évében eléri. (3) Azt, akire nézve a 27. és a 28. §-ban felsorolt valamely kizáró ok forog fenn, fel kell venni a névjegy-