Képviselőházi irományok, 1935. IX. kötet • 546-591., IV. sz.

Irományszámok - 1935-590. A képviselőház közjogi bizottságánakjelentése "az országgyűlési képviselők választásáról" szóló 546. számú törvényjavaslat tárgyában

ii(j 59Ö. szám. szövegrészt vette fel: »lajstromos választókerületben választójogosultaknak (19. és 20. §.)«. A §. hatodik sorában a »névjegyzékbe« szó helyébe a bizottság a »névjegyzékébe« szót vette fel. Az előbbi módosítás az országgyűlési választójogra vonatkozólag elfogadott új szabályozással van összefüggésben. Az utóbbi sajtóhibának a kiigazítása. Az eredeti 208., új számozás szerint 211. §. Ezt a szakaszt a bizottság eredeti szövegében fogadta el. Az eredeti 209., új számozás szerint 212. §. Az (i) bekezdést a bizottság a következőkép szövegezte át : »(i) Budapest székesfővárosban a törvényhatósági bizottsági tagok választásánál érvényes ajánláshoz minden választókerületben legalább háromszáz, az illető választókerületben lakó törvényhatósági választó sajátkezű aláírása szükséges.«. A módosításnak az az oka, hogy miután a törvényhatósági bizottsági tagok választásánál a választókerületek azonosak a közigazgatási kerületekkel, még a javaslat eredeti szövegében meghatározott szám mellett is aránytalanul sok ajánlót kívánnánk meg. Ezért a bizottság általában—tekintet nélkül a választandó törvényhatósági bizottsági tagok számára — háromszázban állapította meg az érvényes ajánláshoz szükséges aláírások számát. Az eredeti 210—213., új számozás szerint 213—216. §-ok. Ezeket a szakaszokat a bizottság eredeti szövegükben fogadta el. # Az eredeti 214., új számozás szerint 217. §. A bizottság a (3) bekezdés második sorában a »házszabály« szó helyébe a »házszabályok« szót vette fel. A módosítás a szöveg szabatosabbá tétele érdekében szükséges. Az eredeti 214. §., új számozás szerint 217. §. után új 218. §. A bizottság Kelemen Kornél képviselő indítványára az eredeti 214. §. után 218. sorszámmal új §-t vett fel a következő szöveggel: »(1) Amennyiben a cselekmény súlyosabb büntető rendelkezés alá nem esik, vétséget követ el és három hónapig terjedhető fogházzal büntetendő, aki akár szándékosan, akár gondatlanul: 1. közleményt tesz közzé arról, hogy mi történt a magyar országgyűlés vagy bizottsága zárt ülésében; vagy 2. közzétesz oly nyilatkozatot vagy kifejezést, avagy az országgyűlésben történt bármi oly eseményt, amelynek közzétételét az országgyűlés valamelyik Háza vagy bizottsága megtiltotta, vagy amelyre nézve az országgyűlés valamelyik Háza úgy határozott, hogy töröltessék a gyorsíi'ói jegyzetekből vagy kihagyassék a naplóból; vagy 3. közleményt tesz közzé arról, hogy az országgyűlés vagy bizottsága a 2. pont értelmében határozott. • •*-•; (2) A jelen §. nem nyer alkalmazást az oly közzétételre, amelyre nézve az illető Háznak, illetőleg bizottságának elnöke engedelmet adott.«. Ezidőszerint fennálló hatályos jogszabályaink nem biztosítják kellő mértékben azt, hogy ne jusson a nyilvánosság elé a törvényhozó testület tanácskozása oly esetben, amikor a tanácskozás anyaga és lefolyása nincs a szélesebbkörű nyilvánosságnak szánva. Erre nézve ugyanis a képviselőház ezidőszerint hatályos házszabályainak az 59. §-a (1) bekezdésében, illetőleg a 148. §-a (5) bekezdésében akként rendelkezik, hogy ha panasz merül fel, hogy valamely képviselő a nem nyilvános bizottsági tárgyalások, vagy a Ház zárt ülésén történtek tekintetében fennálló titoktartási kötelezettséget megszegte, az elnök javaslatára a Ház vita nélkül utasítja a mentelmi bizottságot az ügy megvizsgálására és megfelelő javaslat tételére. A ház szabály ok 193. §-a pedig akkép rendelkezik, hogy ha valamelyik képviselő