Képviselőházi irományok, 1935. IX. kötet • 546-591., IV. sz.
Irományszámok - 1935-590. A képviselőház közjogi bizottságánakjelentése "az országgyűlési képviselők választásáról" szóló 546. számú törvényjavaslat tárgyában
590. szám. 447 felszólalása során a Ház méltóságát a házszabályok szóbanlevő §-ában tüzetesen meghatározott módon sértő kifejezést használ vagy ilyen nyilatkozatot tesz, vagy ilyen cselekmények valamelyikét közbeszólás alakjában követi el, az ilyen kifejezést vagy nyilatkozatot a Ház az elnök javaslatára a gyorsírói jegyzetekből töröltetheti s a Ház naplójából kihagyathatja. Ezek a rendelkezések a nyilvánosságnak nem szánt törvényhozási tanácskozások titokban maradásához fűződő közérdek szempontjából nem kielégítők egyfelől azért, mert hatályos jogunkban nem fűződik hozzájuk megfelelő jogi következmény, továbbá azért, mert megkötik az országgyűlés kezét a gyorsírói jegyzetekkel és a Ház naplójával kapcsolatba hozással, úgyszintén azért, mert nemcsak szóval elhangzott nyilatkozat vagy kifejezés közzététele, hanem a törvényhozó testületnek vagy bizottságának ülésében történt egyéb eseménynek vagy körülményeinek közzététele is súlyosan sértheti a közérdeket, végül azért, mert a házszabályok szóbanlevő rendelkezései csak a törvényhozás tagja részéről elkövetett említett visszásságokról rendelkeznek. Ezeket a hiányokat pótolják a törvényjavaslatba 218. §-ként felvett rendelkezések, amelyek vétségként büntetés alá helyezik annak cselekményét, aki — tekintet nélkül arra, hogy tagja-e a törvényhozó testületnek, vagy nem — a vétség tényálladékában tüzetesen meghatározott módon megsérti a törvényhozó testületnek vagy bizottságának akár zárt, akár nyilvános ülésére vonatkozó titoktartási kötelezettséget, ugyancsak tekintet nélkül arra, hogy a törvényhozó testület vagy bizottság a házszabályoknak erre vonatkozó rendelkezései alapján elrendelte-e az illető kifejezésnek vagy nyilatkozatnak a gyorsírói jegyzetekből törlését és a Ház naplójából kihagyását. Kétségtelen ugyan, hogy ezek a rendelkezések tárgyuk természeténél fogva, tekintve, hogy híradás közlését tilalmazzák, a sajtóra vonatkozó szabályozás körébe tartoznak. A közjogi bizottság azonban mégis indokoltnak tartotta ezeknek a rendelkezéseknek a javaslatba foglalását mindenekelőtt azért, mert közérdekből indokoltak és szükségesek, ezenfelül azért is, mert a javaslat Hetedik Részébe foglalt s egyebek közt az országgyűlés valamelyik Házának vagy bizcttságának tanácskozásával kapcsolatban elkövetett visszaélésekről is rendelkező vegyes rendelkezések szerkezetébe tárgyi összefüggés alapján is beilleszthető. Az átmeneti és végrehajtási rendelkezésekről szóló XVI. Fejezettel kapcsolatban különböző észrevételek merültek fel. A régi 215. §. a központi választmányokra vonatkozólag úgy rendelkezik, hogy azokat a törvény hatálybalépése után újra kell alakítani akként, hogy működésüket a törvény hatálybalépésének napját követő év január hó 1. napjával megkezdhessék. Ezzel szemben kívánatosnak látszik ezeknek a szerveknek azonnali újjáalakítása azért, hogy az új törvény alapján a névjegyzékkészítési munkálatokat ugyanazok a központi választmányok végezhessék el. A régi 216. §. tárgytalanná vált annak következtében, hogy a 203. és 204. §-ok most már nem a törvényhatósági válasz tó jogosultságot szabályozzák. A régi 218. §. (2) bekezdése, amely a legfontosabb átmeneti rendelkezést tartalmazza, nem kimerítő és nem is eléggé szabatos. A benyújtott szöveg szerint ugyanis a törvény hatálybalépése után, de az új névjegyzék elkészülte előtt megtartandó esetleges választásokat »a jelen törvény kihirdetésekor érvényben lévő választókerületi beosztás alapján« kell megtartani. Már pedig, ha az új törvény hatálybalép, akkor kétféle választókerületek lesznek, egyéniek és lajstromosak, amelyekben más-más névjegyzék szerint történik a szavazás. , A törvényjavaslatban lefektetett szabályozás tehát nem megfelelő. Kifogás merült fel amiatt is, hogy nyugtalanságot kelt a törvényjavaslatnak az a hiányossága, hogy a belügyminiszter által kiadandó végrehajtási rendeletek *
