Képviselőházi irományok, 1935. IX. kötet • 546-591., IV. sz.

Irományszámok - 1935-590. A képviselőház közjogi bizottságánakjelentése "az országgyűlési képviselők választásáról" szóló 546. számú törvényjavaslat tárgyában

424 590. szám. hogy a külön kiemelt kategóriákon (kormány tagja, felsőházi tag, képviselő stb.) kívül, a felszólalásra jogosultak körét csak azokra szorítsuk, akiknek (Választójoguk van. Méltányos, hogy a volt országgyűlési képviselőkre megállapított kedvezményt azoknak 4s biztosítsuk, akik — ha a választást közvetlenül megelőzően nem is, de az előző országgyűlési ciklusban — tagjai voltak a képviselőháznak. Annak a rendelkezésnek gyakorlati kivitele, amely szerint minden pártgyűlésen hites gyorsírót kell alkalmazni, nehézségekbe ütközhet, mert előfordulhat, hogy — ha sok pártgyűlést jelentenek be — nem áll rendelkezésre elegendő gyorsíró. Az esetek nagyobb részében egyébként a felszólalások lerögzít és ének nincs is nagy jelentősége. Olyan rendelkezés felvétele, amely csak a lehetőségét adná meg a gyorsíró alkalmazásának, fölösleges, mert ez a lehetőség törvényi rendelkezés nélkül is fennáll. Ezért a leghelyesebb megoldás volt a szóbanforgó rendelkezéseknek törlése. Az eredeti 67., új számozás szerint 71. §. A §-ba egy új bekezdés felvételét határozta el a bizottság a következő szöveggel: »(2) Az előző bekezdésben foglalt tilalom az egyes pártok helyi szerveinek, valamint a képviselőjelölteknek (pótképviselőjelölteknek) a párthelyiségben való összejövetelére nem vonatkozik. A választásban résztvevő pártok minden szavazókörben egy-egy zárt párthelyiséget tarthatnak ; ezeket a párthelyiségeket a rendőrhatóságnál előzetesen be kell jelenteni.«. Az új (2) bekezdés beiktatása következtében az előző bekezdést »(1)« jelzéssel kell ellátni. Ezzel a kiegészítéssel a gyakorlati élet követelményeinek tett eleget a bizottság és egyszersmind kizárt minden esetleges félreértést a »pártösszejövetel« fogalma tekintetében. Az eredeti 68., új számozás szerint 72. §. Ezt a §-t a bizottság a következő szövegezésben fogadta el: »(1) A választással kapcsolatban az egyes pártok vagy magánszemélyek a választást kitűző belügyminiszteri rendelet közzétételének napjától a választási eljárás befejezéséig, a pártgyűlések közhírrétételén kívül, semmiféle más tárgyú falragaszt (plakátot), illetőleg hirdetést nem tehetnek közzé. , (2) A pártgyűlésekre vonatkozó falragaszok (plakátok) és hirdetések a gyűlések helyén, idején, a szónokok és jelöltek személyének megjelölésén és pártállásán kívül semmi más szöveget és semmiféle ábrát nem tartalmazhatnak. (3) A választással kapcsolatban csakis olyan röpiratot és röpcédulát szabad terjeszteni, amely vagy pártgyűlés közhírrétételére, vagy a szavazási eljárásra vonatkozik. A pártgyűlést hirdető röpiratokra és röpcédulákra a (2) bekezdés rendelkezései az irányadók. A szavazási eljárást ismertető röpiratok és röpcédulák csakis a legszükségesebb tárgyilagos tudnivalókat tartalmazhatják.«. A falragaszokkal kapcsolatban a múltban sok nem kívánatos jelenség volt tapasztalható (a falragaszok átragasztása stb.), amelyek az érdekelt pártoknak jelentős anyagi károsodásával és megterhelésével is jártak. Ezeknek kívánja elejét venni az a rendelkezés, amely a pártgyűlések közhírrétételére vonatkozó falragaszok kivételével, általában eltiltja a falragaszok közzétételét. A lajstromokat, illetőleg az ajánlásokat és azok sorrendjét hivatalos hirdetmény fogja majd közhírré tenni, eziránt a megfelelő helyen rendelkezés lesz beiktatva. A technika előhaladása új eszközöket adott a propagandának, az agitációnak. A fényt, a hangot stb. Ezekre a modern propaganda-eszközökre is gondolnunk kell e helyütt. Ezekre vonatkozik az új szövegben használt »hirdetés« kifejezés.