Képviselőházi irományok, 1935. IX. kötet • 546-591., IV. sz.

Irományszámok - 1935-590. A képviselőház közjogi bizottságánakjelentése "az országgyűlési képviselők választásáról" szóló 546. számú törvényjavaslat tárgyában

402 590. szám. magasabb életkor több megfontoltságot, a közéleti kérdésekben több jártasságot jelent és így nagyobb biztosítékunk van arra, hogy a nemzetnek megfontolt akarata fog érvényre jutni. Ami már most a helybenlakásnak hat évben való megállapítását illeti, ennek a kérdésnek az eldöntésénél a bizottságot ugyanazok a szempontok vezették, amelyek az életkor felemelését indokolták. Nagyobb vitát provokált a bizottságban az elemi népiskola hatodik osztálya elvégzésének kérdése. E tekintetben utalni kell arra, hogy ez a kérdés a választójogi reformok tárgyalása alkalmával mindig felmerült és vita tárgya volt. Amikor Kossuth Ferenc 1912. évi június hó 1-én, az akkor dúló parlamenti küzdelem békés elintézésére részletes határozati javaslatot terjesztett elő, akkor ebben a határozati javaslatban oly kijelentést találunk, amely szerint a választójog alapja az értelmiségi cenzusnak az a minimuma, amelyet az állam közoktatásügyi törvényei, az állam minden polgárától megkövetelnek, tehát legalább is az általánosan és egyenlően kötelező ingyenes elemi népiskolák hat osztályának elvégzése. Az 1913 : XIV. t.-c. az aktív választójog elnyeréséhez többek között megkívánta az elemi népiskola hatodik osztályának sikeres elvégzését. Az 1918 : XVII. t.-c. az aktív választójog elnyeréséhez ugyancsak a hat elemi sikeres elvégzését szabta meg feltétel gyanánt. Ez az intézkedés a bizottsági indokolás szerint azért történt, mert a rendelkezésre álló statisztikai adatok azt mutatták, hogy az összes választóknak több mint a fele esik ebbe a kategóriába, a mellékjogcímek folytán pedig a hat elemit nem végzett férfiaknak is 70*7 %-a került a választók közé. Ezen adatok felsorolása után meg kell említenünk, hogy a bizottságban különösen két okból merült fel az a kívánság, hogy a hat elemi elvégzése föltételének fenntartása esetén bizonyos kivételek statuáltassanak, mert egyrészt a kötelező hatodik elemi osztály végzése csak az 1921 : XXX. törvénnyel lett elrendelve és mert másrészt különösen a falusi lakosság gazdasági helyzete, a tanyai iskolák hiánya lehetetlenné tette a falusi és tanyai lakosság gyermekei tekintélyes részének a hat elemi elvégzését. A bizottság előtt a m. kir. vallás-és közoktatásügyi miniszter is megjelent és részletesen tájékoztatta a bizottságot ebben a kérdésben. Nyilatkozatában utalt arra, hogy Magyarország minden községében, ahol elemi népiskola van, folyik hat elemi iskolai tanítás. Nincsen tehát olyan községi iskola, amelyben nem lehet elvégezni a hatodik elemi osztályt. Összesen 137 olyan község van az egész országban, ahol a tankötelesek csekély számára való tekintettel népiskola nincs. A miniszter megállapította, hogy a lakosságnak van egy olyan rétege, amelynek nem volt módjában sikerrel elvégezni az elemi népiskola magasabb osztályait az iskolák nagymérvű túlzsúfoltsága miatt. Ezen a hiányon segített gróf Klebelsberg Kunó, amikor 5.300 népiskolai tantermet építtetett, ezen a hiányon segít a miniszter maga is, amikor 1.600 népiskolai tanteremnek építését elhatározta. Mindezek dacára az elemi iskolai tanulóknak kb. 3 %-a az, amely a fentvázolt okokból iskolai kötelezettségeinek eleget tenni nem tud. Nem lehet figyelmen kívül hagyni ezenfelül azt sem, hogy külső körülmények, főleg szociális okok és a lakóhelyek kedvezőtlen fekvése, a tanyai lakosság egyrészét az iskolajárásban akadályozzák. A hat elemi osztály elvégzésének arányszáma aszerint változik, amint a született gyermekek a helyzet javulása folytán előnyösebb viszonyok közé kerülnek. így : amíg az 1920—1927. években született gyermekek 70—80 %-a végezte el évenként a hatodik elemi osztályt, addig az 1909—1919 között születetteknek cca csak 60—-65 %-a, míg az 1908. előtt születetteknek csak 30—35 %-a. A vallás- és közoktatásügyi miniszter ezen fölvilágosításai után a bizottság helyénvalónak találta, hogy a hatodik elemi népiskola elvégzésénél bizonyos időhatárt állapítson meg és ennek folytán módosításaiban kimondotta, hogy annak, aki az 1912. évet megelőző időben született és egyébként életének 26. évét betöltötte, tíz év óta magyar állampolgár, hat év óta ugyanabban