Képviselőházi irományok, 1935. IX. kötet • 546-591., IV. sz.

Irományszámok - 1935-590. A képviselőház közjogi bizottságánakjelentése "az országgyűlési képviselők választásáról" szóló 546. számú törvényjavaslat tárgyában

590. szám. 401 alapján összeülő parlament ne pillanatnyi hangulatokat tükrözzön vissza, hanem hogy abban a nemzet megfontolt akarata nyerjen kifejezést és megvalósulást. Ezek a szempontok voltak azok, amelyek a bizottságot vezették akkor, amikor az aktív és a passzív választójogosultság kérdésénél bizonyos megszorításokat tartott szükségesnek bevezetni és pedig olyan módon, hogy a megalkotott keretek lehetővé tegyék azt, hogy minden társadalmi osztály megfelelően jusson képviselethez és hogy minden társadalmi osztály részére meg legyen a lehetőség arra, hogy a megszabott feltételek elérésével a maga jelentőségét a parlamentben biztosítani tudja. Ösztökélni fogja a javaslat kétséget kizárólag azokat, akik a megszabott feltételek kereteiből kiesnek, arra, hogy gazdasági erejüknek fokozásával, kulturális fejlettségüknek emelésével ők is részesei lehessenek azoknak a politikai közjogok gyakorlásának, amelyek többek között a választó jogosultsággal való felruházásban jelentkeznek. Ugyanezt az álláspontot vallotta a bizottság az ú. n. korrektívumok kérdésének mikénti megoldásánál is, amikor a nemzet jövőjét és a jogfejlődés biztonságát tartotta elhatározásainál szem előtt. Kétségtelen, hogy minden választójogi rendszerben a legelső két kérdés, amelyet vizsgálni kell, az aktív és a passzív választó jogosult ság kérdése. Azoknak a szabályoknak a megállapítása, amelyeknek keretén belül a választójogosultság és a választhatóság megvalósul, minden nemzetnél az ország érdekeinek szem előtt tartásával történik és dacára annak, hogy az egyes nemzetek fajilag, természetileg, műveltségileg és sok más szempontból egymástól lényegileg eltérnek, megállapítható, hogy az aktív választó jogosultság alaptételei tekintetében minden választójogban bizonyos azonosság mutatkozik. Nem találunk ugyanis a világon egyetlen egy olyan választójogot sem, amelyben pl. a választói jogosultság alapkelléke gyanánt ne volna kikötve az illető állam állampolgárságának birtoka és egy bizonyos életkor elérése. Ehhez a két alapkellékhez azután számos egyéb feltétel járulhat, így bizonyos értelmiségi, vagyoni, közkötelesség teljesítési cenzus. Kétségtelen, hogy annak megállapítása, melyek legyenek egy aktív választójogosultság alapkellékei és melyek legyenek az u. n. mellék jogcímek, mindig az egyes országok közérdekének szem előtt tartásával kell, hogy történjék és így abban az esetben, ha a különböző országok műveltségben, kultúrában, vagyoni helyzetben stb. egymástól lényegileg eltérnek, akkor nem is lehet az egyes speciális okok fenforgása folytán megállapított, egymástól eltérő feltételeket összehasonlítani és ezen összehasonlításból előnyös, vagy esetleg káros megállapításokat tenni, következtetéseket levonni. A mi jogunkban ezeket az elveket számtalan esetben látjuk visszatükrözve. Nem szükséges felsorolni, talán elégséges, ha hivatkozunk az 1848 : V. t.-c, az 1874 : XXXIII. t.-c, az 1913 : XIV. t.-c, az 1918 : XVII. t.-c. és az 1925: XXVI. t.-c. vonatkozó rendelkezéseire. Amint ismeretes, a tárgyalás alatt álló törvényjavaslat egymástól eltérő feltételeket szab meg az aktív választójog szempontjából, azoknak a részére, akik a lajstromos választókerületekben szavaznak és azoknak, akik az egyéni választókerületekben bírnak képviselői választói joggal. A javaslat első szakasza szerint 135 választókerületben választanak egyéni szavazás útján képviselőt és 125 képviselőt pedig lajstromos választókerületekben. A lajstromos választókerületekben a javaslat alapfeltétel gyanánt a tíz évi magyar állampolgárságot, a 26 életév betöltését, a hat évi helybenlakást, továbbá az elemi népiskola hatodik osztályának, vagy más tanintézetnek ezzel tanértékre egyenrangú évfolyamának sikeres elvégzését kívánja meg. A állampolgárság kérdésében semmiféle vita nem merült fel. Hangzottak el az életkor tekintetében bizonyos felszólalások, amelyek az életkor leszállítását követelték, azonban általában az a szempont érvényesült, hogy a szavazás módjának titkossá tétele szükségessé tesz az életkor szempontjából is bizonyos felemelést, mert a. Képv. iromány. 1935—1940. IX. kötet. 51