Képviselőházi irományok, 1935. IX. kötet • 546-591., IV. sz.

Irományszámok - 1935-586. Törvényjavaslat a népiskolai tanítóképzésről

586. szám. 375 II. RÉSZLETES INDOKOLÁS. Az 1. §-hoz. Az eddigi tanító- és tanítónőképző-intézetek megszűnésével a tanítóképzés feladatát a tanítóképző-akadémia veszi át. A jelenlegi tanítóképzéssel szemben a tanítóképző-akadémia nem közvetít közműveltségi anyagot, hanem a líceumban a nevelési alapismeretek oktatásával a tanítói hivatásra már előkészített jelöltek számára a népnevelés szakszerű elméleti és gyakorlati ismereteinek és a tanítói hivatással kapcsolatos egyéb ismereteknek nyújtására szorítkozik. A javaslat magának a népnevelésnek szellemét is meghatározza. Ennek a szellemnek úgy, mint eddig, a jövőben is vallásosnak és magyarnak kell lennie. A 2. §-hoz. A tanítóképzés terén tapasztalható túltermelés —• mint már az általános indokolásban kifejtettem — a kormányzat kötelességévé teszi bizonyos korlátok felállítását. Ez a törekvés elsősorban a tanítóképző-akadémiák számának megállapításában nyilvánul meg. A javaslat az egyes iskolafenntartók, illetőleg egyházak történeti jogainak, a lakosság vallásfelekezeti megoszlásának, másfelől a várható tényleges szükségletnek tekintetbevételével határozza meg a fenntartható tanítóképző-akadémiák számát. A tanítóképző-akadémiák számának korlátozása a párhuzamos évfolyamokra is kiterjed, amennyiben ezek különálló akadémiának számítanak. Az egyes tanítóképző-akadémiák székhelyét a helyi körülmények és adottságok tekintetbevételével a vallás- és közoktatásügyi miniszter, vagy az illetékes egyházi hatóság, illetőleg egyházi hatóságok egyetértően állapítják meg a miniszter hozzájárulásával. Ez az intézkedés az országos érdekek érvényesítését célozza. A 3. §-hoz, A tudatos ránevelésnek az a szelleme, amely a tanítóképzéssel életpálya helyett élethivatásra készít elő, elkerülhetetlen szükségletté teszi, hogy a tanítóképző-akadémia csak az előkészítő tagozatul szolgáló líceummal, a sajátszerű lélekalakítást végző internátussal és a gyakorlati nevelő jártasságok megszerzésének műhelyeként szereplő gyakorló népiskolával együtt legyen fenntartható. Azok a sokoldalú követelmények, amelyeket a társadalom a tanító működésével szemben támaszt, természetessé teszik, hogy csak olyan tanítóképzőakadémiát lehet fenntartani, amely minden tekintetben megfelel a jogszabályokban meghatározott feltételeknek. Ezeket a követelményeket a vallás- és közoktatásügyi miniszter a mindenkori viszonyoknak megfelelően rendeleti úton állapítja meg. A 4. §-hoz. A magyar iskolarendszer általában a fiúk és leányok elkülönített oktatásának elvén épül fel s ezt az elkülönített oktatást itt is fenn kell tartani. De a kötelező internátusban lakás (13. §.) is elkerülhetetlenné teszi a tanító- és tanítónőj elöltek együttes oktatásának megtiltását. Az 5. §-hoz. A tanítóképző-akadémiának két évfolyama van. Ez a liceum négy osztályával együtt hat évet tesz ki, a tanítóképző-intézet eddigi öt osztályával szemben. A javaslat tehát a tanítóképzés idejét a múlthoz képest egy évvel meghosszabbít j a. A 6. §-hoz. Minthogy a tanítóképző-akadémia, a liceum és a gyakorló népiskola egymással szoros kapcsolatban van (3. §.), az egységes nevelési szellem biztosítása érdekében a három intézmény közös vezetéséről, irányításáról és igazgatásáról kell gondoskodni. Ezért mindhárom intézmény élén ugyanaz a felelős vezető áll, aki a liceum és gyakorló népiskola ügyeit is, mint tanítóképző-akadémiai igazgató intézi. A tanítóképzés sajátos követelményei csak abban az esetben érvényesülhetnek, ha az intézmény vezetője is a tanítóképzés szellemében nőtt