Képviselőházi irományok, 1935. IX. kötet • 546-591., IV. sz.

Irományszámok - 1935-586. Törvényjavaslat a népiskolai tanítóképzésről

376 586. szám. fel, tehát tanítóképző tanári oklevele van és hosszabb ideig — legalább tíz évig — maga is tevékeny részt vett a tanításban. A 7. §-hoz. Minthogy a tanítóképző-akadémia önállóan nem szervezhető, hanem csak líceummal kapcsolatban állítható fel, az egységes szellem és a tanítás folytonossága érdekében szükséges, hogy a tanítóképző-akadémián ugyanazok a tanárok tanítsanak, mint a líceumban. A tanítóképző-akadémiának abból a gyakorlati szempontból sem lehet külön tanári testülete, mert a különböző tantárgyak tantervi óraszáma nem tölthetné ki az egyes tanárok kötelező óraszámát. A tanárok éppúgy, mint a líceumban, rendes, helyettes és óraadó tanárok lehetnek. Minthogy a- tanítóképző-akadémiának a fentebbiek értelmében nincsen külön tanári testülete, a tanárok és a rendszeresített tanári állások számát a líceummal együttesen kell megállapítani. A 8. §-hoz. A gyakorló népiskola tanítója a tanítóképzés fontos és nélkülözhetetlen tényezője, mert az ő didaktikai és módszertani jártassága a tanítóképzőakadémiában nevelkedő jövő .tanítónemzedék mintája, példája. Ezért különösen fontos a személyi rátermettség, egyéni hozzáértés biztosítása. A kiválogatás vizsgálat útján történik és ennek a vizsgálatnak anyagát, rendjét természetszerűleg a vallás- és közoktatásügyi miniszternek kell megállapítania. A gyakorlóiskolai tanítót azok közül a tanítók közül, akik a szóbanforgó vizsgálatot sikerrel kiállották, a vallás- és közoktatásügyi miniszter nevezi ki, illetőleg az egyházi hatóság alkalmazza, az utóbbi azonban erről a miniszternek köteles jelentést tenni. A 9. §-hoz. Ez a szakasz a tanítóképző-akadémia célkitűzésének megvalósítására hivatott tantárgycsoportokat tünteti fel. A vallásos nevelést szolgálja elsősorban a hit- és erkölcstan, a nemzeti nevelést főkép a magyar művelődés és társadalom megismerése, a gazdasági, leányok esetén háztartási, továbbá az egészségi ismeretek különösen a tanító faluvezetői hivatására nevelnek, az ének és zene a kedélynevelésen felül iskolai feladataira is készíti elő a jelöltet, a nevelési és tanítási ismeretek pedig nemcsak elméleti, hanem gyakorlati téren is felvértezik őt a reá váró kötelességekre. A pedagógia és didaktika folytonos fejlődése és a tanítóval szemben állandóan növekedő társadalmi igények nem engedik meg az akadémia tárgyainak részletezőbb megnevezését, mert csak így biztosítható a változó viszonyokhoz való gyors és zökkenésmentes alkalmazkodás. A tanítóképzés egyöntetűsége és nemzeti jelentősége megkívánja, hogy a tantervet a miniszter állapítsa meg. A 10. §-hoz. A kántorképzés szoros összefüggésben áll a tanítóképzéssel és sok tekintetben értékes elemekkel egészíti ki ezt. Ezért, továbbá a tanítójelöltek érdekében lehetőséget kell adni arra, hogy minden tanítóképző-akadémia mellett, annak jellegére való tekintet nélkül lehessen kántorképző tanfolyamot fenntartani. Minthogy a kántori tevékenység elsősorban egyházi jellegű, a tanfolyam szervezetét és egész működését, beleértve a tanítás anyagát és kereteit, valamint a képesítővizsgálat rendjét az illetékes egyházi főhatóság állapítja meg a vallás- és közoktatásügyi miniszter hozzájárulásával. A 11. §-hoz. A tanítói hivatásra való ránevelés már a líceumban megkezdődik a pedagógiai vonatkozású tárgyak tanításával, ezért kell kimondani, hogy csakis líceumot végzett növendék vehető fel a tanítóképző-akadémiára. A tanítókkal szemben támasztott követelmények szükségessé teszik a felvételre jelentkezők szigorú megrostálását abból a célból, hogy lehetőleg a legjobb növendékek köréből kerüljenek ki a végzett tanítók. Ezért köti a javaslat a felvételt minősített líceumi érettségi bizonyítványhoz, s ez alól a feltétel alól a vallás- és közoktatásügyi miniszter engedélyével csak akkor lehet kivételt tenni, ha nincs kellő számú jelentkező. Ezért van szükség felvételi, illetőleg alkalmassági vizsgálatra is. A felvételi