Képviselőházi irományok, 1935. IX. kötet • 546-591., IV. sz.

Irományszámok - 1935-546. Törvényjavaslat az országgyűlési képviselők választásáról

28 546. szám. mindaddig, amíg az illető község vagy város választói szavaznak, a választók személyazonosságát ellenőrizheti. (8) Az azonossági tanúk a szavazat­szedő küldöttség előtt a következő esküt kötelesek letenni: »Esküszöm, hogy azokra a kérdé­sekre, amelyeket a választóknak sze­mélyazonosságára nézve hozzám intéz­nek, minden párt- és mellékérdek nél­kül, legjobb tudásom és meggyőződé­sem szerint, a tiszta igazságnak meg­felelően válaszolok. Isten engem úgy segéljen!«. 90. §. (i) A szavazás tartama alatt a szavazóhelyiségben csak a szavazat­szedő küldöttség, a szavazásra beszó­lított választók, a bizalmi egyének, a közigazgatási tisztviselők, az írásbeli teendők végzésére rendelt segédsze­mélyzet és az azonossági tanúk lehet­nek jelen. (2) A szavazás alatt a szavazatszedő küldöttség elnökének vagy helyettesé­nek, továbbá a jegyzőnek vagy helyet­tesének a szavazóhelyiségben kell tar­tózkodnia. (3) A küldöttség elnöke elrendelheti, hogy a szavazók az általa meghatáro­zott számban bocsáttassanak be a sza­vazóhelyiségbe és onnan szavazatuk leadása után azonnal távozzanak. (4) Azt, aki a rend ellen vét vagy az e törvény értelmében tett jogos intéz­kedésnek nem engedelmeskedik, az el­nök rendreutasítja, ismételt rendre­utasítás esetében pedig a szavazóhely^­ségből kitiltja. Az elnök által kitiltott választó, ha még nem szavazott le, szavazásra csak a záróra alatt jelent­kezhetik. (5) Ha a választásnál közreműködő valamelyik közeget kellett kitiltani, helyettesítéséről a szavazatszedő kül­döttség elnöke gondoskodik. 91. §. (1) A választót a szavazásnál rábeszélni, vagy más módon befolyá­solni nem szabad. Kérdést a választó­hoz csak a szavazatszedő küldöttségi elnök intézhet, ez is csak feladatának korlátai között. (2) A szavazóhelyiséget magában fog­laló egész épületben és annak a szava­zatszedő küldöttségi elnök által terüle­tileg meghatározott környékén is tilos a választókat rábeszélni és általában bármi olyat cselekedni, ami a választás eredményét befolyásolhatja. (3) A választáshoz, illetőleg a szava­záshoz botot vagy tettleges bántalma­zásra alkalmas más eszközt vinni tilos. 92. §. (1) A szavazás alapjául a vá­lasztás évére érvényes névjegyzék hite­les példánya szolgál. Ennek a szava­zás egész tartama alatt a küldöttség­nél kell lennie. (2) Csak az szavazhat, aki ebbe a név­jegyzékbe fel van véve. A szavazat­szedő küldöttség elnöke, helyettes el­nöke, jegyzője és helyettes jegyzője, a bizalmi egyének, valamint az írás­beli tennivalók végzésére kirendelt se­gédszemélyzet, ha az illető választó­kerület névjegyzékébe fel vannak véve, abban a szavazókörben, amelyben mű­ködnek, akkor is szavazhatnak, ha más szavazókör névjegyzékébe vannak felvéve. (3) Nem bocsátható szavazásra : 1. akinek személyazonossága nincs megállapítva ; 2. akiről közokirattal beigazolják, hogy magyar állampolgárságát elvesz­tette vagy, hogy a 26. és 27. §-ok ren­delkezései értelmében a választójogból ki van zárva ; 3. akinek a 25. §. rendelkezései értel­mében nincs választójoga ; 4. aki ugyanannál a választásnál más választókerületben vagy más sza­vazókörben már szavazott. (4) Azt, akinek személyazonossága különben kétségtelenül megállapítható, nevének, életkorának, polgári állásának (foglalkozásának) vagy lakásának hibás vagy hiányos bemondása, illetőleg a névjegyzékbe történt üyen bejegyzése miatt nem lehet kizárni a szavazásból. 93. §. (1) A szavazásról rovatos íve­ket kell vezetni és ezekben fel kell jegyezni a szavazó családi- és utó­nevét, a választói névjegyzék meg-

Next

/
Oldalképek
Tartalom