Képviselőházi irományok, 1935. IX. kötet • 546-591., IV. sz.

Irományszámok - 1935-546. Törvényjavaslat az országgyűlési képviselők választásáról

546. szám. 29 felelő sörszámát és azt, hogy szavazott. A szavazási róvatos íveket össze kell fűzni és az összefűzés helyén hivatalos pecséttel kell lepecsételni. (2) A választók névjegyzékében a választó neve mellé — a jegyzetrovatban — szintén fel kell jegyezni, hogy a választó leszavazott. 94. §. (1) A szavaz átszedő küldöttség elnöke köteles azokat a jelentkezőket, akik a 92. §. értelmében szavazásra nem bocsáthatók, vagy akiknek szavazata a 96. §. (9) bekezdése értelmében nem fogadható el, visszautasítani, a többieket pedig elfogadni. (2) A jelentkezők szavazásra bocsátása és a szavazatok elfogadása ellen a szavazatszedő küldöttség jegyzője, a személyazonosság tekintetében pedig a küldöttség jegyzője, valamint az azonossági tanúk — a szavazás elfogadása előtt — kifogást tehetnek. (3) A kifogások felett, továbbá a szavazás vezetésére vonatkozó kérdésben és általában a szavazatszedő küldöttség hatáskörébe utalt ügyekben saját felelősségére az elnök határoz. (4) A szavazásra nem bocsátott jelentkezőkről és az el nem fogadott szavazatokról — a szavazásra nem bocsátás, vagy az el nem fogadás okának megemlítésével — külcn jegyzéket kell vezetni (visszautasítottak jegyzéke). (5) Külön jegyzéket kell vezetni azokról a választókról is, akiknek szavazásra bocsátása vagy szavazatuknak elfogadása ellen kifogást emeltek, feltéve, hogy az elnök a szavazatot a kifogás ellenére elfogadta (kifogásoltak jegyzéke). 95. §. (1) A szavazás helyiségében a szavazatszedő küldöttség részére asztalt kell elhelyezni. Ennek az asztalnak minden oldalról könnyen hozzáférhetőnek kell lennie. Az asztalra fedett és zárható urnát kell állítani, amely a szavazólapok bedobására alkalmas nyílással van ellátva. Az urnának kulccsal vagy pecséttel olyan módon kell lezárhatónak lennie, hogy a zár vagy a pecsét felnyitása nélkül az urnából szavazólapot eltávolítani ne lehessen. (2) A szavazóhelyiségből legalább két mellékszobának kell nyílnia, vagy pedig magában a szavazóhelyiségben kell erre. a célra legalább két elrekesztett fülkét berendezni. A mellékszobának és fülkének másfelé nyíló külön kijárása nem lehet, vagy ha van, azt be kell zárni és le kell pecsételni. A mellékszobában vagy az elrekesztett fülkében asztalt kell elhelyezni. (3) A szavazás megkezdése előtt az elnök a bizalmi egyének jelenlétében megvizsgálja a hivatalos szavazólapokat és borítékokat tartalmazó csomagok sértetlenségét és ha felbontásuk után arról győződik meg, hogy a kellő mennyiség nem áll rendelkezésre, a hiány pótlásáról gondoskodik. A szavazólapokat és az azok befogadására szolgáló borítékokat az urna mellett, vagy közvetlenül az urna mellé állított asztalon kell elhelyezni. (4) A szavazatszedő küldöttség köteles a szavazás megkezdése előtt meggyőződést szerezni arról, hogy az urna üres. Azután az urnát kulccsal vagy pecséttel le kell zárni. A kulcsot vagy a pecsétnyomót az elnök veszi őrizetbe. (5) A küldöttség elnöke ugyancsak a szavazás megkezdése előtt a szavazólap két-két példányát minden bizalmi egyénnek rendelkezésére bocsátja. 96. §. (1) A szavazás az egyes ajánlásokra, illetőleg lajstromokra történik. A szavazó által az ajánláson, illetőleg a lajstromon tett változtatást figyelmen kívül kell hagyni. (2) A szavazat leadása azzal kezdődik, hogy a választó a szavazatszedő küldöttség asztalához lép és szavazásra bocsátása után az elnöktől egy szavazólapot, egy borítékot és egy írónt vesz át. (3) A szavazatszedő küldöttség elnöke mielőtt a szavazólapot és a borítékot a választónak átadná, köteles mind a szavazólapot, mind a hozzátartozó borítékot — azoknak jobb felső sarkán — aláírásával (kézjegyével) és ezenkívül az abc betűrend egy-egy, akár nagy.