Képviselőházi irományok, 1935. IX. kötet • 546-591., IV. sz.

Irományszámok - 1935-585. Törvényjavaslat a gyakorlati irányú középiskoláról

585. szám. 359 ványt kapnak, mivel azonban a nyolcosztályos nőnevelő-intézet alsó tagozata gimnáziumi jellegű, ki kell mondani azt is, hogy ennek tanulói nem líceumi, hanem gimnáziumi bizonyítványt kapnak. A 26. §-hoz. Minthogy a liceum gyakorlati irányából kifolyólag nem szelektálhatja tanulóit az elméleti irányú gimnáziummal azonos mértékben, a tanulók továbbhaladása szempontjából alacsonyabb mértéket kell megállapítani, mint a gimnáziumban. Ezért ez a szakasz a két tantárgyból elégtelen osztályzatot kapott tanulónak biztosítja a javító vizsgálat letételének lehetőségét. A 27—28. §§-hoz. Ez a két szakasz a négy évfolyam elvégzését követő érettségi vizsgálatot szabályozza. A vallás- és közoktatásügyi miniszter az érettségi vizsgálati utasításban állapítja meg a vizsgálat anyagát, lefolyásának rendjét és az elbírálás módját. A 29. §-hoz. A liceum középiskolai jellegéből folyik, hogy mindazokra az állásokra és tisztségekre képesít, melyek elnyeréséhez az 1883 : I. t.-c. értelmében középiskolai érettségi bizonyítvány szükséges. Megállapítja továbbá a szakasz azt is, hogy líceumi érettségi bizonyítvány birtokában milyen felső tanulmányokat lehet végezni. A 30. §-hoz. A 26. szakasz indokolásánál említett okokból az érettségi vizsgálaton két tárgyból is tehet a jelölt javító vizsgálatot. A gimnáziumra vonatkozó rendelkezésektől eltérően ugyanebből az okból nem szorítja meg a szakasz a vizsgálat megismétlésének lehetőségét sem. A 31. §-hoz. Ez a szakasz fenntartja az egyházi hatóságoknak az 1935 : VI. t.-c.-ben lefektetett azt a jogát, hogy a hatóságuk alá tartozó iskolák érettségi vizsgálataira elnököt küldenek ki. Az. összes többi iskola érettségi vizsgálataira a miniszter küld elnököt. Az állami felügyelet gyakorlására' a vallás- és közoktatásügyi miniszter az egyházi hatóság alá tartozó iskolák érettségi vizsgálataira kormányképviselőt küld ki. A kormányképviselő jogköre ugyanaz, mint az 1934 : XI. t.-c. értelmében az egyházi hatóság alatt álló gimnázium érettségi vizsgálataira kiküldött kormányképviselőé. A 32. §-hoz. Ez a szakasz jelöli meg a gazdasági középiskolának az általános indokolásban már ismertetett feladatát. Megállapítja, hogy a gazdasági középiskola három egyformán fontos célt szolgál. Valláserkölcsi alapon álló nemzeti nevelést ad, közvetíti a gyakorlati irányú műveltség elemeit és nyújtja a szükséges szakismereteket. Mindezek alapján az iskola olyan lelki tartalomhoz juttatja tanulóit, amelynek birtokában az iskola végzett tanulója nemcsak a gyakorlati életpályákon remélhet elhelyezkedést,, hanem esetleg felsőbb szaktanulmányokat is végezhet. A 33. §-hoz. A magyar iskolarendszer általában a fiúk és leányok elkülönített nevelését írja elő s ezért kell ezt a rendelkezést a gazdasági középiskolákra is alkalmazni. Minthogy azonban a fiúk és leányok részére külön gazdasági középiskola felállítása éppen a felszerelés tekintetében állított követelmények miatt nem minden városban (községben) remélhető, lehetővé kell tenni, hogy olyan helyeken, ahol leányok számára gazdasági középiskola nem létesült, a leányok bizonyos arányszámig a fiúiskolát látogathassák. Ezt a lehetőséget a javaslat elsősorban az ipari irányú iskolákra kívánja biztosítani, mert a kereskedelmi középiskolákban ez a szükséglet kevésbbé jelentkezik, a mezőgazdasági iskolákban pedig a fiúk és leányok együttes tanítása — az oktatás természete miatt —- egyáltalában nem kívánatos. A végrehajtás során gondoskodás fog történni a fiúiskolába járó leánytanulók megfelelő felügyeletéről és a lelkivilágukhoz mért