Képviselőházi irományok, 1935. IX. kötet • 546-591., IV. sz.

Irományszámok - 1935-585. Törvényjavaslat a gyakorlati irányú középiskoláról

360 585. szám. nevelésről, úgy mint az 1934: XI. t.-c. hasonló rendelkezésével kapcsolatban a középiskolában ez máris megtörtént. A 34. §-hoz. A gazdasági középiskola évfolyam tekintetében is szorosan igazodik iskolarendszerünk egész felépítéséhez. A tanulók a gimnázium vagy polgári iskola negyedik osztályának elvégzése után kerülnek a gazdasági középiskolába., amelynek négy évfolyama párhuzamosan halad a gimnázium felső négy osztályával. Éppen ezért a gazdasági középiskola nemcsak önállóan szervezhető meg, hanem a gimnáziummal kapcsolatban is. Minthogy az új iskolafaj szervezésének egyik fontos célja az ifjúságnak gyakorlati életpályákra való terelése, kívánatos, hogy a gimnáziumi tanulók egy része a gazdasági középiskolákban folytassa tanulmányait. Ezért lehetővé kell tenni azt is, hogy a gimnázium felső tagozata vagy egészében vagy legalább is párhuzamos osztályaiban gazdasági középiskolává alakuljon át. A 35. §-hoz. Ebben a szakaszban foglalt rende^ezések indokolására is vonatkoznak a 7. §-nál elmondottak. A 36. §-hoz. Az iskola kifogástalan működésének elengedhetetlen feltétele a gazdasági középiskolánál is az, hogy bizonyos számú rendszeresített állása és rendes tanára legyen. Ellenkező esetben a bizonytalan helyzetben levő és folyton változó tanárok miatt a nevelés egysége és a tanítás folytonossága szenved kárt. Az (i) bekezdésben megállapított számok az alsó határt jelentik, biztosítva azt, hogy osztályonkint legalább egy-egy rendes tanár működjék minden intézetben. A többi részben helyettes, részben óraadó tanár lehet. Az intézmény középiskolai jellegéből folyik, hogy csak gazdasági szaktanári vagy gimnáziumban tanításra jogosító tanári oklevéllel bíró tanárok taníthatnak. Az előbbiek a szaktárgyak tanítását, az utóbbiak az ú. n. közismereti tárgyak tanítását látják el. A szakasz (<t) bekezdése a rendes tanárrá kinevezés feltételeit állapítja meg. A gazdasági középiskolában több olyan gyakorlati tárgy is lehet (kertészet, kézimunka, háztartás, ipari gyakorlatok stb.), amelyek tanítására a tanárképzés eddigi keretei között megfelelő tanárokról nem történik gondoskodás. Az (s) bekezdés felhatalmazást ad a vallás- és közoktatásügyi miniszternek, hogy ebben a vonatkozásban a szakképesítést az érdekelt miniszterrel egyetértésben állapítja meg. A 37. §-hoz. Az iskolai nevelés és oktatás szempontjából általánosságban nem kívánatos, hogy az igazgató vagy a tanár szétforgácsolja erejét és tehetségét azzal, hogy állandó mellékfoglalkozást vállal. Másfelől éppen a gazdasági középiskola gyakorlati szakjellege hozza magával, hogy egyes kivételes esetekben lehetővé kell tenni a tanároknak a gyakorlati élettel való közelebbi kapcsolatát. Ilyen esetekre való tekintettel mondja ki a szakasz, hogy a mellékfoglalkozások elvállalásának módozatait és feltételeit a vallás- és közoktatásügyi miniszter általánosságban és elvi tekintetben rendelettel szabályozza. E rendelet keretei között az egyes esetekre vonatkozó engedélyt — úgy mint a többi középiskolánál —• egyházi hatóság alatt álló iskolában az egyházi hatóság, a többi iskolában pedig a tanker. kir. főigazgató fogja megadni. A 38. §-hoz. Ez a szakasz állapítja meg az iskola célkitűzésének megfelelő tantárgyak csoportjait. Tekintettel az iskola gyakorlati jellegére, amely szükségessé teszi a tudomány és az élet változó körülményeihez való gyors és hiánytalan alkalmazkodást, nem lehet e tantárgyakat részletesebben felsorolni, sem pontosabban meghatározni. A hit- és erkölcstanon és a nemzeti nevelést célzó tárgyakon kívül a gyakorlati irányú műveltség közvetítésére szolgáló tárgyakat valamennyi iskolában egyaránt tanítani kell. A kereskedelmi középiskolában ezenfelül lehetővé