Képviselőházi irományok, 1935. IX. kötet • 546-591., IV. sz.

Irományszámok - 1935-585. Törvényjavaslat a gyakorlati irányú középiskoláról

354 585. szám. — a gazdasági középiskolákban is biztosítja az érettségi vizsgálat anyagának megállapításába való beleszólást, a társelnök kiküldésének jogát. Az érettségi vizsgálat tartásának jogából és általában az új iskolák középiskolai jellegéből folyik az is, hogy csak az taníthat ezekben az iskolákban, akinek az 1934 : X. t.-c. értelmében szerzett gazdasági szaktanári, illetőleg az 1924: XXVII. t.-c. értelmében szerzett középiskolai tanári vagy középiskolában tanításra jogosító tanári oklevele van. Amíg a gazdasági középiskola rendszerének felállítását az eddig vázolt társadalompolitikai szempontok is szükségessé teszik, a szervezeti elgondolásban bizonyos hagyományos iskolapolitikai elveknek kell érvényesülni. A gazdasági középiskola ugyanis csak úgy válhat a nemzetnevelésnek és egyben a szakképzésnek is eredményes eszközévé, ha szervesen illeszkedik közoktatási rendszerünk mai felépítésébe. Ez indokolja azt, hogy a gazdasági középiskola nem lehet a gimnáziummal párhuzamos nyolc évfolyamú intézmény, de nem lehet négy évfolyamnál rövidebb tartamú sem. A tizenöt évnél fiatalabb gyermek még nem érett meg arra, hogy jövő életpályája felől véglegesen döntsön, és a szakirányú oktatásnak ennél fiatalabb korban való megkezdése sem kecsegtet eredménnyel. Ezért kell módot adni a tanulónak arra, hogy tizenöt éves koráig általános jellegű előkészítő nevelésben részesüljön, amit egyrészt a gimnázium alsó tagozatában, másrészről pedig a polgári iskolában szerezhet meg. De nem lehet a gazdasági középiskola tanulmányi idejét négy évnél rövidebbre sem szabni, mert ebben az esetben nem volna biztosítható sem az általános műveltségnek, sem a szakképzettségnek az a mértéke, amely mai fogalmaink szerint a középiskolai végzettséghez fűződik. Másfelől nem volna elérhető az iskola végzettségének társadalmi elismertetése sem a nyolc évfolyamú gimnáziummal szemben és végül nem volna végrehajtható eredményesen a gimnáziumnak az 1934 : XI. t.-cben követelt tehermentesítése sem. Az elméleti irányú középiskolával egy rangra emelt gyakorlati irányú gazdasági középiskola gondolatának helyességét szeretném végül néhány kiragadott külföldi példával is igazolni. Lengyelország napjainkban állítja fel a középfokú szakoktatás intézményeit. A törvény külön iskolákat szervez az ipari, kereskedelmi és mezőgazdasági képzésre, de mindezeket középiskolai színvonalra emeli és egyenrangúvá teszi a gimnáziummal. Ez a körülmény már az új iskolafajok elnevezésében is kifejezésre jut: gymnase de mécaniciens, gymnase de commercants, licées agicoles. (Nemzetek Szövetségéhez intézett jelentésből.) A belga középiskolában (Athénée) egy fedél alatt, de külön tagozatban működik a tudományos pályák felé vezető — section grecque-latine és sction latinemathematic, a hivatalnoki pályára előkészítő section scientific és a kareskedelmi irányú section commerciale. Az utóbbi kettő a kereskedelmi főiskolákra és a gazdasági akadémiákra is képesít. A különböző tagozatok tanulói a közös tantárgyakat együtt tanulják és ezzel biztosítják az egyetemre nem vezető tagozatok társadalmi elismerését. A legmesszebbmenő módon olvasztotta Össze a tudományos és gyakorlati életpályákra való előkészületet az északamerikai Egyesült Államok iskolapolitikája. Az amerikai középiskola (High School) ugyanis egyesíti magában a tudományos, ipari, kereskedelmi és mezőgazdasági pályára törekvő tanulók előkészítését. E célból megadja mindenkinek az általános műveltség azonos alapelemeit és ezenkívül párhuzamos előadásokon és gyakorlatokon mindazokat a szakszerű előismereteket, amelyekre kinek-kinek választott életpályáján szüksége lesz.