Képviselőházi irományok, 1935. IX. kötet • 546-591., IV. sz.
Irományszámok - 1935-585. Törvényjavaslat a gyakorlati irányú középiskoláról
585. szám. 355 Ez a néhány kiszemelt külföldi példa az angol-szász, a román és szláv népfajok köréből igazolja, hogy mindenfelé kezd izmosodni a szakoktatás társadalomépítő szerepének gondolata. Az a körülmény, hogy a szakoktatás intézményei világszerte az általános műveltség közvetítésére hivatott középiskolák közé emelkednek, nemcsak a gyakorlati ismeretek jelentőségének elismerésére vall, hanem ennél messzebb néző társadalompolitikai célokra is rávilágít. A gyakorlati életre nevelő új középiskoláknak iskolarendszerünkbe való szerves beiktatásától pedig hazai viszonyaink között bizonyos helytelen társadalmi felfogás végleges megszűnését is várom. Társadalmunk még a legigénytelenebb hivatali munkát is legtöbbször nagyobb megbecsülésben részesíti, mint az olyan gazdasági tevékenységet, amely állandó mérlegelést, számítást, kiterjedt anyagos emberismeretet, nagy tapasztalatot kíván. Ez a helytelen értékelés egyik főoka annak, hogy tanult ifjúságunk húzódozik a gyakorlati pályáktól és ennek következtében nem alkalmazkodik kellően a kínálkozó életlehetőségekhez. A gazdasági középiskolának, mint hatalmas lélekalakító tényezőnek kell a szükséges felvilágosító munkát elvégeznie s meggyőznie elsősorban ifjúságunkat arról, hogy gazdasági üzemek, vállalatok létesítése, sikeres működésének elősegítése nemcsak egyéni jövedelmek forrását nyitja meg, hanem a hazai életlehetőségek gyarapítását is jelenti. II. RÉSZLETES INDOKOLÁS. Az 1. §-hoz. A javaslat 1. §-a az általános indokolásban tüzetesen kifejtett okokból kiterjeszti a középiskola fogalmát. Az 1934 : XI. törvénycikkel szabályozott elméleti irányú gimnázium mellett középiskolának nyilvánítja a gyakorlati irányú líceumot és az ugyancsak gyakorlati irányú gazdasági középiskolát, illetőleg annak három faját, még pedig a mezőgazdasági, ipari és kereskedelmi középiskolát. A gazdasági középiskolák egyes fajainak esetleges további tagozódását a gyakorlati életben felmerülő szükségletek fogják meghatározni. így a mezőgazdasági középiskola tovább tagozódhatik kertészeti, háztartási irányban, az ipari középiskola pedig lehet többek között fémipari, faipari, vegyiipari, textilipari iskola. A szakasz (2) bekezdésében foglalt rendelkezés meg akarja szüntetni minden olyan elnevezés használatát, amely az iskola fokozatát illetően félreértésre adhat okot, de kimondja azt is, hogy a líceum vagy a gazdasági középiskola egyes fajaira megállapított elnevezést csak olyan iskola használhatja, amely megfelel ebben a törvényben megállapított követelményeknek. A 2. §-hoz. A középiskola fogalmának kiterjesztéséből következik, hogy az elméleti irányú középiskolára, a gimnáziumra vonatkozó rendelkezések egy része a gyakorlati irányú középiskolákra is alkalmazást nyerjen. Ez a szakasz éppen ezért állapítja meg azt, hogy az 1934 : XI. t.-c. rendelkezései közül melyeket kell a líceumra és a gazdasági középiskolára értelemszerűen alkalmazni. A 3. §-hoz. A szakasz részletesen meghatározza a líceum feladatát és megjelöli azt is, hogy a fiúk ós leányok számára fenntartott liceum célkitűzése mennyiben különbözik egymástól. A 4. §-hoz. A magyar iskolarendszer általában a fiúk és leányok elkülönített nevelését írja elő. Tekintettel azonban a fiúliceum és leányliceum célkitűzésének lényegesen eltérő voltára, itt kifejezésre kell juttatni azt is, hogy fiúk és leányok együttes oktatását még kivételesen sem lehet megengedni 45*
