Képviselőházi irományok, 1935. IX. kötet • 546-591., IV. sz.
Irományszámok - 1935-585. Törvényjavaslat a gyakorlati irányú középiskoláról
585. szám. 353 dékek a gazdasági életben és ne elméleti téren vagy a hivatalnoki pályán keressék boldogulásukat. Másfelől biztosítani kívánom az iskoláknak mindenkori kapcsolatát magával az ipari, kereskedelmi, gazdasági élettel is. Az érdekelt miniszterek az 1935 : VI. t,-c. értelmében a gazdasági középiskolában társfelügyeletet gyakorolnak és kiküldöttjeik útján mindenkor gondoskodhatnak az iparpolitika, termelési és forgalmi politika időszerű elveinek érvényesítéséről. A gazdasági középiskola azonban nemcsak gyakorlati szakemberek nevelője, hanem mindent elgépesítő korunkban a szellem és az emberi lélek uralmának is biztosítéka óhajt lenni. Amikor ugyanis a jövő kereskedője, iparosa és gazdálkodója sajátszerű gyakorlati szakismeretei mellett az általános műveltség elemeit, különösen pedig a nemzeti érzületet megalapozó ismereteket is elsajátítja, üzemében, gazdaságában magasabb műveltségénél fogva természetes irányítója az alárendelt munkásnak, és hivatott apostola az emberi megértésnek, a nemzeti együttérzésnek és együttműködésnek. Gyakorlati szakismeretei vél ki kell vívnia a munkás, a segéd, a béres bizalmát és minthogy társadalmi szempontból közelebb áll hozzájuk/mint az egyetemi végzettségű mérnök, gazdatiszt stb., összekötő kapcsot alkot a kettő között. Általános műveltsége képesíti őt a vezetésre, de gyakorlati munkaképessége megérezteti vele a vezetettek bajait, nehézségeit, hiányait és amikor ezek elhárításáról gondoskodik, újabb láncszemekkel fűzi őket a nemzeti közösséghez. A gazdasági középiskolák rendszere különös jelentőséget nyer a leányok iskoláztatása szempontjából is. Az előbb már részletesen megvilágítottam azokat a visszásságokat, amelyekhez a leánynevelés eddigi rendszere vezetett. A szellemi életpályákon tapasztalható túltermelés arra kényszeríti a társadalmat, hogy a nőket lelkiviláguknak, természeti adottságaiknak inkább megfelelő élethivatások fslé terelje. Erre egyrészt a líceumon keresztül, másrészt az e törvényjavaslatban foglalt gyakorlati irányú középiskolák útján kínálkozik alkalom. A már régebben fennálló kereskedelmi leányiskolák mellett különösen a háztartási, kertészeti és ipari jellegű női középiskolák nyújtanak lehetőséget arra, hogy leánygyermekeink megfelelő műveltség birtokába jussanak és amellett valamely kenyérkereső pályára is felkészülhessenek. Azok a gyakorlati ismeretek, amelyekre a leányok a gazdasági középiskolákban tesznek szert, egyúttal a családi életre való nevelésüket is szolgálják, mert megkedveltetik velük mindazokat a munkákat, amelyeket a családon belül is közvetlenül értékesíthetnek. A gazdasági középiskolák középiskolai jellegéből következik az érettségi bizonyítvány kiadásának joga. Amint a középfokú szakoktatás eddig fennállott intézményeinek is megvolt ez a joga, úgy nem lehet e jognak az új középiskolákra való kiterjesztése elől sem elzárkózni, már csak azért sem, mert kellően meg nem alapozott társadalmi felfogásunk értelmében —• mint arra már rámutattam — a művelt ember fogalma az érettségi bizonyítványhoz fűződik. Az érettségi vizsgálat tartásának jogából folyik viszont, hogy mindazok a közhivatali állások és tisztségek, melyek elnyeréséhez az 1883 : 1. t.-c. értelmében középiskolai érettségi vizsgálat szükséges, a gazdasági középiskolák érettségi bizonyítványának birtokosa előtt is megnyíljanak. A gazdasági középiskolai érettségi bizonyítvány ezenfelül biztosítja mindazokat a társadalmi és egyéb előnyöket, amelyeket a középiskolai érettségi bizonyítvánnyal rendelkezők élveznek. Minthogy azonban az érettségi bizonyítvány gyakorlati viszonylatban is képesítő jellegű, a gazdasági kérdésekre illetékes miniszterek befolyása biztosításáról is gondoskodni kell. Ez kellőképpen megtörténik azzal az intézkedéssel, amely az érdekelt minisztereknek — úgy mint a középfokú szakiskolákban eddig Képv. iromány. 1935—1940. IX. kötet. 45
