Képviselőházi irományok, 1935. IX. kötet • 546-591., IV. sz.
Irományszámok - 1935-546. Törvényjavaslat az országgyűlési képviselők választásáról
546. szám. 119 ügyekben nem kívánatos, mert alkalmat adhat a bíróság pártatlanságába vetett hit megrendítésére. A 117. §. 3—5. pontjaiban foglaltak egyébként teljesen megfelelnek a közigazgatási bíróságnak a községi és törvényhatósági választási ügyekben eddig állandóan követett annak a gyakorlatának, amely a szavazás titkosságának sérelmére elkövetett cselekményeket, a szavazólapokkal és a bizalmi egyénekkel kapcsolatos visszaéléseket abszolút érvénytelenségi oknak tekintette. Nehéz lenne tehát megindokolni, hogy a sokkal nagyobb jelentőségű országgyűlési képviselőválasztási ügyekben ezeket a szabálytalanságokat csak relatív érvénytelenségi okokká lehet és szabad minősíteni. Azokat a hátrányokat, amelyek az említett szabálytalanságoknak abszolút érvénytelenségi okká minősítéséből eredhetnek, kiküszöböli a 117. §. (2) és (3) bekezdése. A (2) bekezdés kimondja, hogy nem érvénytelen a választás, ha a szabálytalanságot a képviselő ellenjelöltje érdekében követték el. A (3) bekezdés pedig azt mondja ki, hogy ha e szabálytalanságok valamelyike nem az egész választókerületben, hanem csak valamelyik szavazókörben követtetett el, ez a körülmény csak az illető szavazókörben lefolyt szavazást, tehát nem az egész választást teszi érvénytelenné. Az egyes szavazókörökben elkövetett ily természetű szabálytalanság tehát csak akkor eredményezheti a választás érvénytelenségének kimondását, ha az illető szavazókörben leadott szavazatok figyelmen kívül hagyása mel 7 ett, a többi szavazókörben lefolyt érvényes szavazás más választási eredményt tüntetne fel. A csak egyes szava,zókörökre szorítkozó ily természetű visszaélés tehát abszolút érvénytelenségi ok gyanánt hat ugyan a szavazókörben lefolyt szavazásra, de nem teszi szükségképpen érvénytelenné magát a választást is. A 117. §. 6. pontja a javaslat 63. §-ával függ össze. A tájékoztató nyilatkozat kifüggesztésének elmaradása vagy tartalmi valótlansága szintén olyan szabálytalanság, amelynek a választókra való hatását nem lehet kimutatni. Ez a körülmény teszi indokolttá, hogy ez a szabálytalanság is abszolút érvénytelenségi oknak tekintessék. Ugyanezen megítélés alá esnek a 117. §. 7. és 8. pontjai is, amelyek a javaslat 173., 174. és 64. §-aival függnek össze. Megtörténhetik, hogy valamely választásnál a kisebbségben maradt jelölt érdekében követnek el szabálytalanságot. Bármilyenek legyenek is azonban ezek a szabálytalanságok, az kétségtelen, hogy a kívánt célt nem érték el, mert hiszen az a jelölt, akinek érdekében a szabálytalanságot elkövették, nem kapott többséget. Nem lenne ennélfogva indokolt, hogy eme hatástalannak bizonyult szabálytalanságok miatt a választás érvénytelennek nyilváníttassék. Félreértések elkerülése céljából tehát, amelyek különösen abszolút érvénytelenségi okot jelentő szabálytalanság esetén merülhetnek fel, a (2) bekezdésben szükséges volt ezt kifejezetten is kimondani. A 118. §-hoz. Ez a §. lényegében az 1925 : XXVI. t.-c. 101. §-ának felel meg. A 119. §-koz. A javaslat átveszi az 1925 : XXVI. t.-c. 106. §-ának azt a rendelkezését, amely a panaszjogot csak a választók bizonyos nagyobb csoportjának és pedig az illető kerületbeli választók 5%-ának, vagy legalább 500 választónak adja meg. Célja e rendelkezésnek a könnyelmű és alaptalan panaszok beadásának megakadályozása. Ugyanezt a célt szolgálja egyébként a javaslat 121. §-a is, amely a panaszlókat költségbiztosíték letételére is kötelezi. A 120. §-hoz. Ez a §. teljesen megfelel az 1925 : XXVI. t.-c. 107. §-ában foglaltaknak. A 121. §-hoz. A választást csak olyan visszaélés vagy más szabálytalanság miatt lehet megtámadni, amelyet a 117. §. érvénytelenségi oknak minősít. Ebből
