Képviselőházi irományok, 1935. IX. kötet • 546-591., IV. sz.
Irományszámok - 1935-546. Törvényjavaslat az országgyűlési képviselők választásáról
120 546. szám. viszont okszerűleg következik, hogy a panaszban elő kell adni azokat a szabálytalanságokat, amelyek miatt a panaszló a választást érvénytelennek tartja. A szabálytalanságok jogi minősítése és az ezekre vonatkozó törvényes rendelkezés megjelölése azonban már nem lényeges kelléke a panasznak, mert a jogi minősítés nem a panaszló, hanem a bíróság feladata. A tények előadása mellett az azok igazolására szolgáló bizonyítékokat is elő kell terjeszteni a panaszban. Az alaptalan panaszok elhárítását célozza az a rendelkezés, hogy a panaszló az ellenfél költségeinek fedezésére biztosítékot köteles letenni, amelyet a 145. §. szerint visszakap, ha panasza alaposnak bizonyult. Ez a perköltségbiztosíték nem azonos az 1925 : XXVI. t.-c. 108. §-áhan megkívánt költségbiztosítékkal, helyesebben költségelőleggel, amely a bizonyítással felmerülő költségek fedezésére szolgált. Ilyen költségelőlegnek a panasz beadásával egyidejű letételét a javaslat nem kívánja meg, mert erre szükség nincs. Lehetséges ugyanis, hogy a panaszló az érvényetlenségi okul szolgáló szabálytalanságot okirattal, esetleg magukkal'a választási jegyzőkönyvekkel tudja bizonyítani. Ilyen esetben pedig a bizonyítással költség nem merülhet fel c így költségelőleget követelni teljesen indokolatlan volna. Ha pedig tanukkal vagy más költséggel járó módon akar a panaszló bizonyítani, a bíróságnak a 135. §. alapján a bizonyítás elrendelésekor is módjában áll a panaszlót a költség előlegezésére kötelezni, és pedig olyan összeg letételét kívánhatja meg, amilyen összegre előreláthatólag valóban szükség is lesz. A 122. §-hoz. Megtörténhetik, hogy a panaszlók magának a választási eljárásnak törvényszerűségét nem kifogásolják, hanem csak a megválasztott képviselő választhatóságát vonják kétségbe. Ilyen esetben, különösen ha lajstromos szavazás volt, nincs szükség az egész választás érvénytelenítésére. Ezt kívánja lehetővé tenni a javaslat 122. §-a. A 123—130. fokhoz. Ezek a §-ok lényegükben az 1925 : XXVÍ. t.-c. 103—105. és 109—114. §-aiban foglaltakkal egyeznek meg. A 131. §-hoz. E §. szerint a panasz ellen a választásvédők csak a 119. §-bán említett valamely alaki kellék hiánya miatt emelhetnek kifogást, de a 120. és 121., §-ok alapján már nem, énnek oka az, hogy a 125. §. szerint a bíróság a tárgyalás kitűzése előtt hivatalból vizsgálja, hogy a panasz a 120. és 121. §-okban megszabott követelményeknek megfelel-e s így, ha a panaszt tárgyalásra alkalmasnak találta, a választásvédők ennek ellenkezőjét nem tehetik vita tárgyává. A 132. §-hoz. Ez a §. lényegében ugyanolyan rendelkezéseket tartalmaz, mint az 1925 : XXVI. t.-c. 11.6. §-a. Az eltérés ettől mindössze annyi, hogy a javaslat a panasz visszavonását csak a bizonyítás elrendelése előtt engedi meg. Ezzel a rendelkezéssel a javaslat elejét akarja venni annak a lehetőségnek, hogy a megtámadott képviselő, ha a bizonyítás elrendelése után észlelte, hogy ügye rosszul áll, a panasz visszavonása iránt befolyását esetleg érvényesíthesse. 133—134. fokhoz, E §-ok azonosak az 1925 : XXVI. t.-c.117. és 118. §-aival. A 135. §-hoz. E §. (i) bekezdése szabatosabb és a kifejlődött bírói gyakorlatnak megfelelő szövegezésben ugyanazt tartalmazza, mint amit az 1925 : XXVI. t.-c. 119. §-ának fi) bekezdése nem egészen világosan kifejezett. A panaszban előadott tényállításokat az első tárgyaláson még ki lehet egészíteni, de új tényeket már nem lehet előadni. Ha pl. a panaszban előadták, hogy a választókat bizonyos cselekményekkel választói joguk szabad gyakorlásában akadályozták, ez a tényállítás az első tárgyaláson kiegészíthető azzal, hogy ebben a cselekményben^maga a képviselő is részt vett, vagy hogy ily cselekmények nemcsak a panaszban meg^ jelölt helyen, hanem a kerület más községeiben is elkövettettek. ; i A (2) bekezdés megegyezik az 1925 : XXVI. t,-c. 119. §-ának (2) bekezdésével?
