Képviselőházi irományok, 1935. IX. kötet • 546-591., IV. sz.
Irományszámok - 1935-546. Törvényjavaslat az országgyűlési képviselők választásáról
1.18 546. szám. A bekezdésben foglalt rendelkezés szerint ahhoz, hogy a biztosíték vissza= fizethető legyen, a két képviselőt választó kerületben a szavazatok 1 / 4-ére, a három képviselőt választó kerületben ^g-ára, a négy képviselőt választó kerületben 1 / 8-ára, az öt képviselőt választó kerületben 1 / 10-ére van szükség és így tovább, aszerint, hogy a kerület hány képviselőt választ. A (3) és (4) bekezdések rendelkezései az 1937 : VIII. törvénycikk megfelelő rendelkezéseivel megegyeznek. X. Fejezet. A választások feletti bíráskodás. A 117. §-hoz. Ez a §. az érvénytelenségi okokat sorolja fel. Az érvénytelenségi okok két csoportra oszthatók, nevezetesen abszolút és relatív érvénytelenségi okokra., Abszolút érvénytelenségi ok az, amely feltétlenül érvénytelenné teszi a választást, a relatív érvénytelenségi ok azonban csak akkor jár ezzel a jogkövetkezménnyel, ha alaposan lehet következtetni arra, hogy a választás eredményére döntő befolyással volt. Ha tehát a panasz abszolút érvénytelenségi okra van alapítva, a panaszlóknak nem kell mást bizonyítaniuk, mint hogy abszolút érvénytelenségi okká minősülő szabálytalanságot valóban elkövettek, relatív érvénytelenségi okra alapított panasz esetében azonban a szabálytalanság elkövetésének bizonyításán felül még olyan ténykörülményeket is kell bizonyítani, amelyekből alaposan lehet arra következtetni, hogy az elkövetett szabálytalanság a választás eredményére döntő befolyással volt. A 117. §-ban felsorolt érvénytelenségi okok közül az 1., 2., 9., 10., 11. és 12, pontokban említetteket az 1925 : XXVI. t.-c. 100. § a is ismerte s így ezek indokolásra nem szorulnak. A 117. §. 3—5. pontjainak felvételét a szavazás titkosságának mindegyik választókerület tekintetében kimondása teszi indokolttá. Ugyanez a körülmény indokolja azt is, hogy ezek abszolút érvénytelenségi okká minősíttettek. Titkos szavazás mellett ugyanis nem lehet tudni, hogy a szavazás titkosságának meg sértése milyen hatással volt a választásra s így nem bizonyítható olyan tény, amelyből alaposan következtetni lehetne arra, hogy a szavazás titkosságának megsértése befolyással volt-e a választás eredményére. Ugyanez a helyzet akkor is, ha a leadott szavazólapokból elvettek, vagy azokhoz hozzátettek, vagy a sza^ vazólapokat kicserélték. A bizalmi egyéneknek ellenőrző feladatuk teljesítésében való akadályozása mindig a szavazás körül elkövetni szándékolt visszaélések és szabálytalanságok megkönnyítése érdekében szokott történni, de ilyen esetekben sem áll rendelkezésre olyan adat, amelyből alaposan lehetne következtetni arra, hogy a bizalmi egyének akadályozása valóban milyen befolyással volt a választás eredményére. Ezek a körülmények teszik indokolttá, hogy a 3—5. pontokban említett szabálytalanságok abszolút érvénytelenségi okokká minősíttessenek, mert hacsak a 11. pontban említett relatív érvénytelenségi okok közé soroztatnának, a közigazgatási bíróság jogilag lehetetlen helyzetbe hozatnék, amelyből kijutni csak úgy tudna, hogy vagy a legsúlyosabb visszaélés esetén is elusítaná a panaszt, mert nem lenne képes alapos következtetést vonni a visszaélésnek a választás eredményére való hatására, vagy pedig a szabad mérlegelés elvére hivatkozással jelentéktelen szabálytalanság esetén is megsemmisítené a választást. A bíróságot ilyen helyzetbe kényszeríteni, különösen politikai vonatkozású
