Képviselőházi irományok, 1935. IX. kötet • 546-591., IV. sz.

Irományszámok - 1935-546. Törvényjavaslat az országgyűlési képviselők választásáról

546. szám. 113 a rendelkezését, hogy az ajánlók felerészének legalább 30 évesnek kell lennie. Ezzel a rendelkezéssel kívánjuk biztosítani, hogy csak olyan jelöltek léphessenek fel, akik az érettebb és politikai tekintetben már kiforrottabb választók bizalmát is élvezik. A (e) bekezdés rendelkezéseivel kívánjuk megakadályozni, hogy olyan helyi jelöltek, akiknek csupán saját községükben van talajuk és népszerűségük a község határán nem terjed túl, ne ronthassák a komolyan számításba jövő jelöltek esé­lyeit és a szavazatok szétforgácsolódásával ne veszélyeztethessék a választás ered­ményének reális kialakulását. A 76. §-hoz. Ez a §. az 1937 : VIII. t.-c. 1. §-ának (2) és (4) bekezdéseiben foglalt rendelkezéseket tartalmazza. A 77. §-hoz. Ez a §. az 1925 : XXVI. t.-c. 62. §-ának (9) és (10) bekezdései­ben, valamint az 1937 : VIII. t.-c. 3. §-a (1), (3) és (4) bekezdéseiben foglaltakat Öleli fel. ' A 78. §-hoz. Ebben a §-ban az 1925 : XXVI. t.-c. 62. §.-ának (3), (s), (13), (iá), (16) és (is) bekezdései, valamint az 1937 : VIII. t.-c. 5. §-a (2) bekezdésének jdevágó része vannak egységesen felépített szerkezetbe foglalva. A 79. §-hoz. Ebben a §-ban az 1925 : XXVI. t.-c. 62. §-ának (11), (u), (iß), (17), (21) és (22) bekezdéseiben, 93. §-ának («) és (7) bekezdésében, valamint az 1937 : VIII. t.-c. 5. §-a (2), (3), (4) és (5) bekezdésében foglalt és tárgyuknál fogva összetartozó rendelkezések vannak egy §-ba foglalva. A 80. §-hoz. A §. (2) bekezdése, az 1925 : XXVI. t.-c. 63. §-ának a képviselő­jelölt visszalépésére vonatkozó — az (1) és (3) bekezdésekbe átvett — rendelkezé­seit egészíti ki a pótképviselőjelölttel kapcsolatban, az egyéni választókerületekre vonatkozóan szükséges rendelkezésekkel. A §. (4) bekezdésébe foglalt rendelkezés megokolásra nem szorul és annak felvételére esetleges viták megelőzése végett van szükség. A 81. §-hoz. Ez a §. az 1925 : XXVI. t.-c. 63. §-a (&) bekezdésének a válasz­tás elmaradására vonatkozó rendelkezéseit külön §-ba foglalva tartalmazza és — a (3) bekezdésben — kiegészíti a szavazás elmaradására vonatkozó rendelkezés­sel. Ezek a rendelkezések magyarázatra nem szorulnak. .'. Összefogva a 72-—81. §-ban foglalt rendelkezéseket, azokban az 1925 : XXVI­törvénycikk megfelelő rendelkezéseivel szemben csak az az egy említést érdemlő eltérés van, hogy a törvényjavaslat szerint az ajánlások elfogadása kérdésében az összes választókerületekben a választási bizottság dönt, míg az 1925 : XXVI. t.-c. 62. §-ának (14) bekezdése szerint az ajánlások elfogadása kérdésében való döntés az egy képviselőt választó (nyilt szavazásos) választókerületekben a válasz­tási biztos feladata volt. Tekintettel arra, hogy a titkosan szavazó választókerü­letekben az ajánlás elfogadása kérdésében való döntést az 1925 : XXVI. t.-c. 93. §-ának (e) bekezdése is a választási bizottságra ruházta, helyesnek tartjuk, ha ezt a feladatot az összes választókerületben a választási bizottság látja el, mert így a döntésnek nagyobb nyilvánosságot lehet biztosítani, miután a döntésnél a pártok megbízottai is jelen lehetnek és esetleges észrevételeiket is megtehetik. Erre vonatkozóan a 79. §. (1) bekezdésé az 1925 : XXVI. t.-c. 93. §-ának (6) bekez­désével egybehangzóan rendelkezik. Végül meg kell említenünk még az 1937 : VIII. t.-c. 2. §-ával szemben azt az eltérést, hogy a törvényjavaslat a benyújtható aláírások számának felső határát nem állapítja meg. Ennek a változtatásnak oka az, hogy a titkos szavazás mellett nem lehet az ajánlások aláíróit leszavazottaknak tekinteni, mert ez az ajánlások alá­íróival szemben a szavazás titkosságának a megsértését jelentené. Ennek kövef-­Képv. iromány. 1935—1940. IX. kötet. 15

Next

/
Oldalképek
Tartalom