Képviselőházi irományok, 1935. IX. kötet • 546-591., IV. sz.
Irományszámok - 1935-546. Törvényjavaslat az országgyűlési képviselők választásáról
114 546. szám. keztében vált tárgytalanná az ajánlók számának korlátozása, amire a nyilt szava* zás mellett a korlátlan számú aláírás (1937 : VIII. t.-c. 6. §.) gyűjtésével űzhető esetleges visszaélések megakadályozása céljából volt szükség. IX. Fejezet. Választási eljárás. 1: A választási eljárás megnyitása. A 82. §-hoz. Ez a §. a választási eljárás megnyitására vonatkozóan általános rendelkezésként ugyanazokat a rendelkezéseket tarta T mazza, amelyeket az 1925. évi XXVI. t.-c. 65. §-ának (i) és (2) bekezdése is már megállapított. Ez utóbb említett törvényhelynek egyéb rendelkezései tulajdonképpen már nem a válasz-' tási eljárás megnyitására vonatkoztak, hanem már az egyhangú választás esetében követendő további eljárást szabályozták. Szerkezeti szempontból helyesebbnek látszott ennek a kétféle természetű rendelkezésnek különválasztása és az egyhangú választásra vonatkozó rendelkezéseknek a következő külön §-ba foglalása. 2. Egyhangú választás. A 83. §-hoz. Ez a §. az 1925 : XXVI. t.-c. 65. §. (1) és (2) bekezdésének — az előző §-ból szerkezeti szempontból kihagyott — rendelkezéseit és az 1925 : XXVI. t.-c. 94. §-a (1) bekezdésének azokat a rendelkezéseit öleli fel, amelyek — egyhangú választás esetében — a választás eredményének megállapítására és kihirdetésére vonatkoznak. A régi és az új rendelkezés közötti eltérés egyrészt természetes folyománya annak, hogy az egyéni választókerületben is lesznek pótképviselők, másrészt pedig az eltérésnek az az oka, hogy a lajstromos választókerületekben a pótképviselők száma a jövőben nemcsak annyi lesz, ahány képviselői megbízás a lajstromra esett, hanem a lajstromon a képviselői megbízást kapott jelöltek után felvett összes jelöltek pótképviselők lesznek. Ennek a rendszernek bevezetése azért célszerű, mert csaknem kizárja annak az esetnek a megismétlődését, amely az egyik két képviselőt választó vidéki lajstromos választókerületben a közelmúltban azt eredményezte, hogy az egyetlen egy pótképviselő elhalálozása következtében a megüresedett képviselői hely nem volt pótképviselő behívása útján" betölthető és így az a képviselőválasztási időszak lejártáig betöltetlen maradt. 3. Szavazás. A 84—102. §-okhoz. Ezek a §-ok a szavazási eljárást szabályozzák az 1925 : XXVI. törvénycikknek a lajstromos választókerületekre megállapított és az eddigi tapasztalatok szerint is teljesen kielégítő rendelkezéseinek megfelelően. Ezeknek a jól bevált rendelkezéseknek megváltoztatását semmi sem indokolja és az sem teszi szükségessé, hogy ezentúl az egy képviselőt választó kerületekben is titkosan, szavazólappal történik a szavazás. A szavazás ugyanis az egy képviselőt választó kerületekben is csak úgy történhetik, mint a lajstromos kerületekben,, mert az egyéni választókerületekben is rá kell nyomatni a szavazólapokra az, összes érvényesen ajánlottak (képviselőjelöltek, pótképviselőjelöltek) neveit és a szavazás tulajdonképpen ezekben a választókerületekben sem egyénekre fog történni,, hanem a képviselőjelöltre és a vele egy ajánlásba felvett pótképviselőjelöltre együttesen és egyszerre. A szavazás tehát az ilyen választókerületekben is tulajdonképpen az ajánlásba felvett jelöltek listájára történik. Nem is volna célszerű az egyéni választókerületekben a szavazás módját eltérően szabályozni, mert ez az eltérő szabályozás az egyéni és a vármegyei lajstromos kerületekben egyaránt
