Képviselőházi irományok, 1935. IX. kötet • 546-591., IV. sz.

Irományszámok - 1935-546. Törvényjavaslat az országgyűlési képviselők választásáról

546. szám. 93 liogy a szétosztás az egyes törvényhatóságok területére és lakosságának számára tekintettel lehetőleg arányosan történjék. A 7. §-koz. Ennek a §-nak a szavazókörökre vonatkozó rendelkezései meg­felelnek az 1925 : XXVI. t.-c. 13. §-a (4)— (ß) bekezdéseiben foglalt rendelkezéseknek. A 8. §-hoz. Ez a §. a jelenlegi állapottal szemben azt a lényeges változtatást tartalmazza, hogy míg ezidőszerint az egy képviselőt választó kerületekben a meg­választáshoz a leadott szavazatok általános többsége szükséges, addig a törvény­javaslat szerint viszonylagos többség elegendő, azzal a korlátozással azonban, hogy a megválasztáshoz a leadott szavazatoknak legalább 40%-a szükséges. Ezt a változtatást azért vezettük be, mert azt igazságosabbnak tartjuk az általános többségi rendszernél. Külföldön is, ahol egyéni kerületi választás van, túlnyomóan a viszonylagos többségi rendszert követik. A lajstromos választókerületekben az arányos képviseleti rendszer alkalmazá­sáról az indokolás általános részében már szóltunk. A 9. §-hoz. Lajstromos választókerületekben a pótképviselők választása ter­mészetszerű, mert ez az arányos képviseleti rendszer lényegével együtt jár. Űj dolog azonban az, hogy ennek a szakasznak a rendelkezése szerint az egyéni választókerü­letekben is kell pótképviselőket választani; mégpedig — amint később a 71. §. rendelkezéséből kitűnik — minden képviselő után egy-egy pótképviselőt. Ennek a rendelkezésnek a felvételét azért tartottuk helyesnek, hogy egy-egy országgyűlési ciklus tartamára a választóközönség részére lehetőleg nyugalmat biztosítsunk. A 10. §-hoz. Ennek a §-nak a titkos szavazásra vonatkozó rendelkezését az indokolás általános részében okoltuk meg. A §-nak a szavazás kötelező voltára vonatkozó rendelkezése megfelel az 1925 : XXVI. t.-c. 14. §-ában foglalt rendelkezésnek. A kötelező szavazás intézményének, amely egyes külföldi államokban régebbi idő óta eléggé elterjedt, ma már egész irodalma van. Minthogy azonban nálunk 1918. óta (1918 : XVII. t.-c. 153. §.) titkos szavazás esetében a választójog kötelező gyakorlását minden választójogi jogszabályunk elrendelte, ennek a kérdésnek elméleti szempontból való fejtegetésére felesleges volna kitérnünk. A 11. §-koz. A törvényjavaslatnak az országgyűlési képviselői megbízatás időtartamára vonatkozó rendelkezése megfelel a jelenlegi állapotnak (1925: XXVI. t.-c. 177. §.). II. Fejezet. A központi választmány. A 12. §-hoz. A központi választmány, mint az országgyűlési képviselőválasz­tások előkészítésére hivatott szerv, közel kilencévtizedes múltra tekint vissza. Ennek a múltnak tapasztalatai sokszorosan beigazolták, hogy ez az intéz­mény minden tekintetben alkalmas feladatainak betöltésére. Éppen ezért ez a törvényjavaslat is fenntartja — alapjellegében érintetlenül —> a központi vá­lasztmány intézményét és csak annyiban változtat a jelenleg hatályos jogálla­poton, amennyiben azt a törvényjavaslat 4. §-ában lefektetett rendszer meg­kívánja, illetőleg amennyiben az célszerűségi okokból, vagy a szabályozás tökéle­tesbítése érdekében szükségesnek mutatkozik. Az országgyűlési képviselők választásának a törvényjavaslat 4. §-ában fog­lalt rendelkezéseivel függ össze a 12. §. (1) bekezdésének az 1925 : XXVI. t.-c. 15. §-ának (1) bekezdésében kimondott szabálytól való az az eltérése, hogy csak törvényhatóságokban kell központi választmányt alakítani. Az új rendszer követ­keztében ugyanis az országgyűlési képviselők választásának a törvényhatósági

Next

/
Oldalképek
Tartalom