Képviselőházi irományok, 1935. IX. kötet • 546-591., IV. sz.

Irományszámok - 1935-546. Törvényjavaslat az országgyűlési képviselők választásáról

94 54:6, szám. választók névjegyzéke is alapjául fog szolgálni; azt tehát a jövőben ugyanúgy évenkint el kell készíteni, mint az országgyűlési választók névjegyzékét. A két névjegyzék készítése — munka- és költségkímélés szempontjából is — a legcél­szerűbben úgy történhetik, ha az azzal kapcsolatos munkálatok egyidejűleg, párhuzamosan végeztetnek. Ehhez viszont szükséges, hogy a névjegyzékek készí­tését egy-egy törvényhatóságra vonatkozóan egy és ugyanazon szerv kezében összpontosítsuk. Ha ehhez azután még hozzávesszük azt is, hogy a központi választmánynak a névjegyzék készítésén kívül nagyobb munkateherrel járó feladata már nincs, — kétségtelenné válik, hogy a központi választmányok ala­kítása tekintetében ma fennálló jogállapotnak fenntartása teljesen indokolatlan lenne. Az (1) bekezdésnek a »választások előkészítésével járó tennivalók« meghatá­rozása nem jelent szűkítést az 1925: XXVI. t.-c. 15. §-a (i) bekezdésének kimerí­tőbb körülírásával szemben, mert a névjegyzék elkészítése szintén a választások előkészítésével járó tennivalók fogalmi körébe tartozik. Egyébként is a névjegyzék készítése a 29. §. (2) bekezdésében — tehát a szerkezet szempontjából megfelelő helyen — kifejezetten is oda van utalva a központi választmány feladatkörébe, annak a jelen §-ban megemlítése tehát csak feleslegesen terhelné a szöveget. A (2) bekezdésben foglalt rendelkezés felvétele ugyancsak az új rendszerrel kapcsolatban vált szükségessé. A választással kapcsolatos intézkedések között ugyanis ugyanegy választókerületben egység és összhang kell hogy legyen, amit két, egymástól független szervvel nehéz volna megvalósítani. Ezért ruházza a törvényjavaslat a »választás« körüli feladatokat egy szervre : a vármegye köz­ponti választmányára, illetőleg annak elnökére. A névjegyzék készítése, amelyre az előbb említett szükségesség nem áll fenn, természetesen továbbra is az illetékes központi választmányok feladatkörében marad. A (3) és a (4) bekezdések rendelkezései lényegükben egyeznek az 1925 : XXVI. t.-c. 22. §-ának (7), illetőleg 20. §-ának (1) bekezdésében foglalt rendelkezésekkel. A jelen §-ba felvételük a helyesebb szerkezet szempontjából történt. A 13. §-hoz. A 13. §-nak a központi választmány elnökére, annak helyettesére, továbbá jegyzőjére és végül a tagok megbízatásának tartamára vonatkozó ren­delkezései lényegükben egyezőek az 1925 : XXVI. törvénycikk megfelelő rendel­kezéseivel. Az egyes szövegbeli módosítások a szabatosság szempontjából voltak szükségesek. A törvényjavaslatnak a központi választmány tagjainak számára vonatkozó rendelkezése, továbbá az a rendelkezése, hogy a tagokon kívül póttagokat is kell választani, már lényegbeli eltérést jelent a jelenlegi jogállapottól. Az 1925 : XXVI. t.-c. 17. §-ának (1) bekezdése értelmében a központi választ­mány tagjainak száma a választókerületek számához igazodik. A választókerületek nagysága azonban különböző lévén, feltétlenül helyesebb a tagok számának alapjául a törvényhatóság lakosságának a számát venni, mert hiszen a központi választmányra mennyiségben jelentős munkát csak a névjegy­zékek elkészítése ró, már pedig ennél a munkánál a munka mennyiségére vonat­kozólag, csak a lakosság száma tekinthető megbízható következtetési alapnak. A javaslat bizonyos mértékben a tagok számát is csökkenti. Ez a csökkentés azonban csak a legnagyobb törvényhatóságoknál fog a jelenlegi helyzettel szemben különösebb változást jelenteni. Ezeknél viszont indokolt is a tagok számának csökkentése. A központi választmány feladatkörében egyedül a névjegyzékek elkészítése az a feladat, amely nagyobb számú tagot igényel azért, hogy a név­jegyzék készítése osztályokban történhessék. A jövőben a központi választmány­nak a névjegyzék készítésével — az arra vonatkozó új szabályozás következte-

Next

/
Oldalképek
Tartalom