Képviselőházi irományok, 1935. VIII. kötet • 468-545. sz.

Irományszámok - 1935-474. A képviselőház véderő és pénzügyi bizottságának együttes jelentése "az 1914-1918. évi világháború tűzharcosainak támogatásáról" szóló 463. számú törvényjavaslat tárgyában

474. szám. 53 testületekre vonatkozóan a belügyminiszter évről-évre a pénzügyminiszterrel és a honvédelmi miniszterrel egyetértően állapítja meg a jelen rendelkezés szempontjából figyelembejövő díjnoki (napidíjasi, havidíjasi), illetőleg az ezzel egy tekintet alá eső alkalmazások számát. (4) Az 1931 : III. törvénycikk értelmében fenntartott állásoknak, valamint a jelen szakasz (2) bekezdése értelmében fenntartott alkalmazásoknak egyharmada az igazolványosok, egyharmada a hadirokkantak, a vitézi rend tagjai és a tűzharcosok számára tartatik fenn, egyharmada pedig szabad rendelkezésre áll. A figyelembejövő állásokat (alkalmazásokat) felváltva, egyszer igazolványossal, egyszer hadirokkanttal, vitézzel vagy tűzharcossal kell, egyszer pedig korlátozás nélkül lehet betölteni. (5) Ha a hadirokkant, vitéz vagy tűzharcos pályázónak az állásra megszabott elméleti és gyakorlati képesítése megvan, az állásra alkalmazható még akkor is, ha nincs is meg az az előző szolgálati ideje, melyet az állás betöltésére nézve jogszabály meghatároz. (e) A fenntartott állások (alkalmazások) szabad harmada pályázat hirdetése nélkül betölthető, lekötött kétharmadának betöltésénél pedig a pályázat hirdetését ugyancsak mellőzni kell akkor, ha a megürülő állások (alkalmazások) az illető szolgálati ágnál már tényleges szolgálatban álló igényjogosultakkal töltetnek be. Az állások (alkalmazások) pályázat nélküli betöltéséről a honvédelmi minisztert értesíteni kell. (7) Az 1931 : III. törvénycikknek a jelen §. által nem érintett rendelkezései és az 1933 : VII. t.-c. 27. §-ának (1), (11) és (13) bekezdéseiben foglalt rendelkezések változatlanul érvényben maradnak. 7. §. Az 1912 : LXV. törvénycikk 17. §-ának negyedik bekezdésében foglalt rendelkezés akként módosul, hogy az állami szolgálatban vagy a viszonosság alapján ezzel egy tekintet alá eső más közszolgálatban álló tűzharcosnak a világháborúban teljesített összes katonai szolgálati idejét az ellátás szempontjából az érdekelt kérelmére akkor is be kell számítani, ha a két szolgálat közé eső megszakítás 30 napnál több ugyan, de két évet nem halad meg. Amennyiben a tűzharcos azért nem léphetett a világháború alatt teljesített tényleges katonai szolgálatból való kilépésétől számított két éven belül polgári közszolgálatba*, mert bebizonyítottan állandóan oly területen tartózkodott, amely az ellenséges megszállás alól 1920. évi október hó 31-ike után szabadult fel, a világháború alatt teljesített tényleges katonai szolgálatának időtartamát kérelmére abban az esetben is hozzá kell a polgári állami vagy azzal viszonosságban álló szolgálatához az ellátás szempontjából számítani, ha az illető területnek az ellenséges megszállás alól felszabadulása napjától számított egy éven belül lépett ebbe a szolgálatba. Ezt a rendelkezést a jelen törvény hatálybalépte előtt nyugalomba helyezett (nyugbérrel ellátott) közszolgálati alkalmazottak ellátási díjainak megállapítására is alkalmazni kell. 8. §. (1) E törvény életbelépését követő hónapnak első napjától kezdve az érvényben álló rendelkezések szerint hadipótlékra igényjogosult alkalmazotti csoportokba tartozó minden tűzharcos hadipótlékban részesül. (2) Az (1) bekezdésben említett időponttól kezdve hadipótlékra igényük van az állami, államvasúti, állami vas-, acél- és gépgyári és állami kőszénbányászati, valamint az egyéb közszolgálatban álló tűzharcos díjnokoknak és kisegítő szolgáknak, valamint az illetmények szempontjából ezekkel egy tekintet alá eső tűzharcos alkalmazottaknak is. A felsorolt alkalmazottak ugyanolyan összegű hadipótlékban részesülnek, mint a gyakornokok, kezelők és altisztek.