Képviselőházi irományok, 1935. VIII. kötet • 468-545. sz.
Irományszámok - 1935-474. A képviselőház véderő és pénzügyi bizottságának együttes jelentése "az 1914-1918. évi világháború tűzharcosainak támogatásáról" szóló 463. számú törvényjavaslat tárgyában
54 474. szám. (3) A jelen törvény hatálybalépését követő hó 1-étől kezdődőleg a hadipótlékra egyébként igényjogosult alkalmazottakat — ideértve a jelen törvény hatálybalépése előtt nyugalomba helyezett alkalmazottakat is — a hadipótlék 50%-a a nyugdíjazott állapotban is megilleti. (i) A jelen §. rendelkezései az önkormányzati testületek által fenntartott intézetek, közintézmények, közművek és üzemek alkalmazottaira is kiterjednek. Ezek közül a tisztviselők, az állami tisztviselőket, az egyéb alkalmazottak pedig a (2) bekezdésben felsorolt alkalmazottakat megillető öszszegű hadipótlékban részesülnek. 9. §. (1) Legalább húsz alkalmazottat állandóan foglalkoztató ipari-, kereskedelmi-, közlekedési-, bányászati- és kohászati üzemekben és vállalatokban — ideértve az állami és az önkormányzati üzemeket és iparvállalatokat is —• mindaddig, míg az alkalmazott tűzharcosok száma a férfi alkalmazottak létszámának egytizedrészét el nem éri, a végzendő munkára alkalmas tűzharcos jelentkezése esetén a férfi alkalmazottak létszámában megüresedő helyek felerészére tűzharcost kell alkalmazni. (2) A földadó alá nem eső területek és az erdők levonásával 1000 kataszteri holdnál nagyobb és 5000 koronát meghaladó kataszteri tiszta jövedelmű birtokon mindaddig, amíg a gazdaságban alkalmazott tűzharcosok száma az állandó férfi alkalmazottak létszámának egytizedrészét el nem éri, a végzendő munkára alkalmas tűzharcos jelentkezése esetén a férfi cselédek és más állandó férfi alkalmazottak sorában megüresedő helyek felerészére tűzharcost kell alkalmazni. (3) Amennyiben igényjogosult tűzharcos jelentkező nincs, a munkaképtelen tűzharcos helyett az azt eltartó családtagját kell a tűzharcos kontingens terhére alkalmazni. (±) Ez a rendelkezés nem érinti az 1933: VII. törvénycikk 27. §-ának (3)—(5) bekezdéseiben foglaltakat. 10. §. (1) A hadirokkant, a vitézi rendbe tartozó és a tűzharcos gyógyszerészeket a gyógyszertári jogosítványok adományozásánál egyenlő feltételek mellett előnyben kell részesíteni. Tűzharcos gyógyszerész pályázók hiányában ez az előny a gyógyszerész hadiözvegyeket is megilleti. (2) Amennyiben a gyógyszertárban alkalmazott gyógyszerészi személyzet létszáma a három főt meghaladja, legalább két, amennyiben a gyógyszerészi személyzet létszáma két vagy három főből áll, legalább egy hadirokkant, vitéz vagy tűzharcos gyógyszerészt kell a gyógyszerészi személyzet körében alkalmazni, feltéve, hogy az állásra megfelelő hadirokkant, vitéz vagy tűzharcos jelentkezik. Ezt a létszámot a jelen törvény hatálybalépése után megüresedő állások megfelelő betöltése utján kell elérni. 11. §. (1) Az a tűzharcos, aki ugyanannak a vállalatnak, intézetnek, intézménynek, üzemnek, gazdaságnak, egyesületnek, vagy az előbb felsoroltak közé nem tartozó testületek nyugdíj intézeti vagy nyugbérpénztári tagja, amelynek ( va gy jogelődjének) nyugdíj intézeti (nyugbérpénztári) tagja volt már akkor is, amikor a világháborúban katonai szolgálatra bevonult, a háborúban teljesített katonai szolgálati idejének nyugellátásra jogosító szolgálati idejéhez hozzászámítását követelheti, tekintet nélkül arra, hogy katonai szolgálata alatt a nyugdíj intézeti vagy nyugbérpénztári járulékot fizette-e s hogy ennek következtében nyugdíjintézeti (nyugbérpénztári) tagsági viszonya a háború alatt szünetelt-e, illetőleg megszűnt-e. Ez az igény a nyugdíj intézeti, vagy nyugbérpénztári szabályzatok s az azok alapján létesült magánjogi megállapodások rendelkezéseitől függetlenül érvényesíthető. A járuléktartaléknak (díjtartaléknak) a jelen §. következtében szükséges kiegészítése rendszerint a nyugdíjintézetet vagy nyűg-
