Képviselőházi irományok, 1935. VIII. kötet • 468-545. sz.
Irományszámok - 1935-545. Törvényjavaslat a gazdasági munkavállalók kötelező öregségi biztosításáról
545. szám. 311 tött el gazdasági munkavállalóként belföldön munka- (szolgálati) viszonyban. Az e rendelkezés alapján a járadék a járadéktörzzsel (7. §. (3) bek.) egyenlő, (2) Annak javára, aki a jelen törvény hatálybalépésének napján ötvenedik életévét már betöltötte, az öregségi járadék szempontjából a várakozási időbe kell számítani azokat az éveket is, amelyekben a negyvenötödik életévének betö ] tése után, de a jelen törvény hatálybalépése előtt legalább tizenöt hetet töltött el gazdasági munkavállalóként belföldön munka- (szolgálati) viszonyban feltéve, hogy keresete (jövedelme) életének a törvény hatálybalépését megelőző idejében túlnyomórészben gazdasági munkavállalói viszonyból eredt. Az említett évek számításbavétele iránt a kérelmet a törvény hatálybalépésétől számított két év alatt kell előterjeszteni. A számításbavétel előfeltételeit a földmívelésügyi miniszter által rendeletben megállapított módon kell kimutatni. (3) A várakozási időbe a (2) bekezdésben foglalt rendelkezés szerint legfeljebb annyi évet lehet számítani, mint ahány évvel a munkavállaló a törvény hatálybalépése napján ötvenedik életévét túlhaladta. (i) Annak, aki a jelen §. alkalmazásával válik igényjogosulttá, öregségi járadékot, a jelentkezés előtti időre folyósítani nem lehet. 13. §. (1) Öregségi járadékot a 12. §. alkalmazásával nem igényelhet az : a) aki olyan földbirtok tulajdonosa, amelynek kataszteri tisztajövedelme a 10 koronát meghaladja ; b) aki a 12. §-ban meghatározott valamely kedvezmény megszerzése céljából szándékosan valótlan adatot jelent be ; c) akit nyereségvágyból eredő bűntett vagy az 1878 : V. törvénycikk második részének I., II., III., IV. vagy VI. fejezetében, avagy az 1921 : III. törvénycikkben meghatározott bűntett vagy vétség miatt jogerősen elítéltek, továbbá akinek terhére egyéb esetekben az ítélet szándékosan elkövetett bűncselekmény miatt egy évnél hoszszabb szabadságvesztésbüntetést állapított meg. (2) Nem lehet alkalmazni a 12. §-t annak javára sem, aki az (1) bekezdés a) pontja alá eső földbirtokát a törvény hatálybalépése után egészen vagy részben elidegenítette, kivéve, ha a folyamodó kimutatja, hogy az ingatlant a törvény hatálybalépését megelőző időben keletkezett tartozásának kifizetése vagy törlesztése céljából, avagy őt anyagilag súlyosan terhelő és hibáján kívül ele'áll ott rendkívüli esemény következtében volt kénytelen elidegeníteni. 14. §. (1) A 12. § alkalmazásával megállapított Öregségi járaaék a 9. íjban megállapított eseteken felül akkor is szünetel : a) ha az igényjogosult a törvény szerint egy évet meghaladó szabadságvesztéssel büntetendő bűntett vagy szándékos vétség, avagy a 13. § (1) bekezdésének c) pontja alá eső bűncselekmény miatt bírói eljárás alatt áll; b) arra az időre, amely alatt az igényjogosult a politikai jogok gyakorlását felfüggesztő vagy hivatalvesztést kimondó ítélet hatálya alatt áll. (2) Ha az (1) bekezdés a) pontja esetében a bíróság jogerős határozatban az igényjogosultat felmenti, vele szemben az eljárást megszünteti vagy őt csupán olyan bűncselekmény miatt ítéli el, amely nem esik a 13. § (1) bekezdésének c) pontja alá, a visszatartott járadékot utólag folyósítani kell. Nincs helye a visszatartott járadék utólagos folyósításának arra az időre, amely alatt az igényjogosult szabadságvesztésbüntetés végrehajtása alatt állt, ideértve azt az időt is, amelyet az igényjogosult letartóztatásával vagy vizsgálati fogságával a bíróság a jogerősen kiszabott szabadságvesztés büntetésből kitöltöttnek vett. (3) A 12. § alkalmazásával megállapított járadéktörzs folyósítása szünetel
