Képviselőházi irományok, 1935. VIII. kötet • 468-545. sz.

Irományszámok - 1935-545. Törvényjavaslat a gazdasági munkavállalók kötelező öregségi biztosításáról

312 545. szám. arra az időre, amelyben az igényjogosultnak vagy vele élő házastársának a járadéktörzs másfélszeres összegét meghaladó évi tiszta jövedelme, illetőleg e jövedelemnek megfelelő hasznothajtó vagyona vagy joga van. E § alkalmazásában nem vehető figyelembe az a házingatlan, illetőleg annak az a része, amely a járadékosnak és családjának lakhelyéül szolgál és ezek szükségletét meg nem haladja. A jövedelem, vagyon va

gy j°g értékelésére vonatkozó szabályokat a földmívelésügyi miniszter a pénzügyminiszterrel egyetértve rendelettel állapítja meg. (4) A (3) bekezdés szempontjából a hadirokkantellátást (1933 : VII. t.-c.) és az Intézettől élvezett járadékot figyelmen kívül kell hagyni. 15. §. (1) A 12. §. alapján a várakozási időbe számítható éveket a haláleseti segélyre való igény jogosult ság szempontjából is számításba kell venni. (2) Ha a jelen törvény hatálybalépésétől számított öt év alatt áll be a halál, haláleseti segély jár abban az esetben is, ha a meghalt személy a törvény hatálybalépését megelőző öt éven belül legalább két naptári évben tizenöt hetet töltött el gazdasági munka- (szolgálati) viszonyban vagy utána a törvény hatálybalépését követőleg legalább egy naptári évben biztosítási kötelezettség alapján tizenöt hétre járulékot leróttak. (3) A haláleseti segély 30 pengős törzsösszege a 12. § alapján számításba vehető évek után nem emelkedik. A kötelező biztosítás céljára szolgáló fedezet. 16. §. A jelen törvényben szabályozott kötelező biztosítás alapján járó szolgáltatásokat és a központi eljárási és ügyviteli költségeket fedezik : a) a biztosított munkavállalók járulékai ; b) a földadó alá eső ingatlanok tulajdonosainak (haszonélvezőinek, javadalmasainak) hozzájárulása (birtokosok hozzájárulása); c) az állam hozzájárulása ; d) a törvényhatóságok hozzáj áruíasa 1 e) a kihágások miatt kiszabott pénzbüntetésekből, valamint az elkobzott és gazdátlan jószágok értékesítéséből az Intézetet illető összegek (32. § (e) bekezdése és 37. §). 17. §. (1) A munkavállalók járulékfizetési kötelezettsége a munkába (szolgálatba) lépés napjával kezdődik és a munka- (szolgálati) viszony megszűntével végződik. (2) A munkavállalói járulék összege naptári hetenkint 20 fillér, tekintet nélkül a héten munkában töltött napok számára. A járulékot a munkaadó köteles leróni. Ha a munkavállaló ugyanazon a héten több munkaadónál vállal munkát, a heti járulék egész összegéért mindegyik munkaadó, de a munkavállaló alkalmazásának sorrendjében felelős. (3) A járulék összegét a munkaadó a munkavállalónak a megfelelő biztosítási időszakra járó béréből vagy a neki járó más ellenszolgáltatásból levonhatja ; ezzel a jogával utóbb már nem élhet. A járulékot a munkaadó a levonással egyidejűleg köteles leróni. (i) A járulék biztosítására, behajtására, a késedelmi kamatra és az elévülésre a közadók kezeléséről szóló törvényes rendelkezések az irányadók. (5) Ha a biztosítási kötelezettség alá nem eső személy után tartozatlanul rónak le járulékot, az Intézet a befizetett összeget az érdekeltnek kérelmére kamatmentesen visszatéríteni köteles A tartozatlanul befizetett járulék alapján biztosítási szolgáltatásokat követelni nem lehet. (ß) A járulék esedékességének, lerovásának, beszedésének és a lerovás ellenőrzésének részletes szabályait, valamint a 7 § (*) bekezdésében említett önkéntes kiegészítő járulék lerovásának módozatait a földmívelésügyi miniszter az érdekelt miniszterekkel egyetértve rendelettel állapítja meg