Képviselőházi irományok, 1935. VII. kötet • 358-467., III. sz.

Irományszámok - 1935-385. Törvényjavaslat az örökösödési illetékek tekintetében a kettős adóztatás elhárítása céljából Budapesten, 1936. évi november hó 20. napján kelt magyar-svéd egyezmény becikkelyezéséről

218 385. szám. la présente Convention, le lieu où l'intéressé a sa résidence habituelle au sens de foyer permanent. Article 4. 1. Les dettes afférentes, sous le rapport économique, à des biens visés aux articles 1

er ou 2 ou garanties par ceux-ci, seront imputables sur ces biens. Les autres dettes seront imputées sur les biens auxquels sont applicables les dispositions de l'article 3. 2. Si, dans un cas particulier, dès biens de l'espèce visée aux articles 1

er ou 2 sont soumis aux droits de succession dans chacun des deux Etats, les dettes afférentes, sous le rapport économique, à des biens soumis aux droits de succession dans l'un des deux Etats, ou garanties par ces biens, seront en premier lieu imputables sur lesdits biens. Le solde non couvert ainsi sera imputé sur les autres biens soumis aux droits de succession dans ledit Etat. S'il ne se trouve pas, dans cet Etat, d'autres biens soumis aux droits de succession, ou si la déducation effectuée laisse subsister un solde, celui-ci sera imputé sur les biens soumis aux droits de succession dans l'autre Etat. 3. Si l'application de l'alinéa 1., deuxième phrase, donne lieu à un solde, il sera fait application par analogie des dispositions de l'alinéa 2., deuxième et troisième phrases. Article 5. Si, par suite de décès, une succession ou des acquêts sont soumis à l'impôt, partie dans l'un, partie .dans l'autre des deux Etats, les Etats contractants pourront prendre pour base du calcul du taux de l'impôt la valeur de l'intégralité de la succession ou des acquêts. Article 6. En vue d'éviter la double imposition dans les cas non visés par la présente Convention ou qui se produiront aussi à son application, ainsi qu'en cas de difficultés ou de doutes concernant l'interprétation et helynek az a hely tekintendő, ahol az érdekeltnek rendes lakása van, annak állandó megtartásának szándékával. 4. cikk. (i) Azok az adósságok, melyek gazdasági kapcsolatban vannak az első vagy 2. cikkben megjelölt vagyonnal, avagy azon biztosítva vannak, ezen vagyon terhére veendők számba. Egyéb adósságok azon vagyon terhére számítandók, amelyekre a 3. cikk határozmányai alkalmazandók. (2) Ha adott esetben az első vagy a 2. cikkben megjelölt vagyon a két Állam mindegyikében örökösödési illeték alá esik, azok az adósságok, melyek az egyik Államban örökösödési illeték alá tartozó ilynemű vagyonnal gazdasági kapcsolatban vannak, vagy ezen a vagyonon biztosíttattak, elsősorban ezen vagyon terhére veendők számba. Az ilykép nem fedezett maradvány az illető Államban örökösödési illeték alá eső egyéb vagyon terhére számítandó. Ha ebben az Államban nincs más örökösödési illeték alá eső vagyon, avagy ha a felszámításnál még mindig adósság marad, úgy ez a fennmaradó adósság a másik Államban örökösödési illeték alá eső vagyon terhére számítandó fel. (3) Ha az {1) bekezdés második mondatának alkalmazása adósságmaradványra vezet, a (2) bekezdés második és harmadik mondatában foglaltak nyernek megfelelő alkalmazást. 5. cikk. Ha haláleset folytán a hagyaték vagy a szerzemény részben az egyik, részben a másik Államban esik örökösödési illeték alá, a szerződő Államoknak szabadságukban áll az adókulcs megállapításánál a hagyaték vagy szerzemény teljes értékét venni alapul. 6. cikk. A két Állam legfelső pénzügyi hatóságai külön megállapodásokat létesíthetnek a kettős megadóztatások elkerülése céljából olyan esetekben, amelyek a jelen Egyezményben nem nyertek szabályozást, vagy ha a kettős