Képviselőházi irományok, 1935. VII. kötet • 358-467., III. sz.

Irományszámok - 1935-385. Törvényjavaslat az örökösödési illetékek tekintetében a kettős adóztatás elhárítása céljából Budapesten, 1936. évi november hó 20. napján kelt magyar-svéd egyezmény becikkelyezéséről

216 385. szám. Son Altesse Sérénissime le Régent du Royaume de Hongrie: Son Excellence Monsieur le Baron Gabriel Apor, Envoyé Extraordinaire et Ministre Plénipotentiaire, Substitut Permanent du Ministre Royal des Affaires Etrangères de Hongrie et Monsieur Alexandre Kneppo, Chef de Section au Ministère Royal Hongrois des Finances, Sa Majesté le Roi de Suède: Son Excellence Monsieur Ulf Torsten Undén, Envoyé Extraordinaire et Ministre Plénipotentiaire, Lesquels, après s'être communiqué Leurs pleins pouvoirs, trouvés en bonne et due forme, sont convenus des dispositions suivantes : Article 1

er

. 1. Les biens immobiliers, y compris leurs accessoires, faisant partie de la succession d'un ressortissant d'un des deux Etats contractants, ne seront soumis aux droits de succession que dans l'Etat où ils sont situés. 2. Les droits auxquels s'appliquent les dispositions du droit civil relatives aux biens immobiliers ainsi que les droits d'usage de biens immobiliers, seront assimilés aux biens immobiliers. 3. La question de savoir si un objet visé aux chiffres 1. et 2. ci-dessus doit être considéré comme immobilier sera réglée d'après la législation de l'Etat dans lequel cet objet est situé. Le sens du terme «accessoires» sera déterminé par le droit de l'Etat dans lequel se trouve le bien immobilier. Article 2. 1. A l'égard des biens laissés par les ressortissants de l'un des deux Etats et investis dans une entreprise commerciale, industrielle ou autre, y compiis les entreposes de navigation maritime, fluviale, lacustre ou aérienne, il sera procédé comme suit : a) Si l'entreprise ne possède un établissement stable que dans l'un des ö Főméltósága a Magyar Királyság Kormányzója : báró Apor Gábor Ő nagyméltóságát, Rendkívüli Követet és Meghatalmazott Minisztert, a Magyar Királyi Külügyminiszter Állandó Helyettesét és Kneppo Sándor urat, Miniszteri Osztályfőnököt ; ö Felsége Svédország Királya : Undén Ulf Torsten úr Ö Nagyméltóságát, Rendkívüli Követet és Meghatalmazott Minisztert, akik jó és kellő alakban talált meghatalmazásaik kölcsönös közlése után a következő határozmányokban egyeztek meg : Első cikk. (i) A két szerződő Állam egyikének állampolgára után maradt hagyatékhoz tartozó ingatlanok tartozékaikkal együtt csakis abban az Államban esnek örökösödési illetékek alá, amelyben az ingatlanok feküsznek. (2) Azok a jogosítványok, amelyekre az ingatlan vagyonra vonatkozó polgári jogszabályok nyernek alkalmazást, úgyszintén az ingatlan vagyonra vonatkozó használati jogok, az ingatlan vagyonnal azonos elbírálás alá esnek. (3) Annak a kérdésnek az elbírálásánál, hogy valamely vagyontárgy ((1) és (2) bekezdés) ingatlannak tekintendő-e, annak az Államnak a törvényei irányadók, amelyben a tárgy fekszik. Hogy mi tekintendő tartozéknak, az azon Állam jogszabályaihoz igazodik, amelyben az ingatlan vagyon fekszik. 2. cikk. (1) A két Állam egyikének állampolgára után maradt olyan vagyonra vonatkozólag, mely kereskedelmi, ipari vagy bármily más vállalatban fekszik, ideértve a tengerhajózási, a folyami, tavi, vagy légi hajózási vállalatokat is, a következő határozmányok irányadók : a) Ha a vállalatnak csak a két Állam egyikében van állandó üzlet-