Képviselőházi irományok, 1935. VI. kötet • 282-357., II. sz.

Irományszámok - 1935-285. Törvényjavaslat az ügyvédi rendtartás tárgyában

285. szám. 87 a közvádlónak s erről a terheltet értesíti. A közvádló, amennyiben a kamarai vizsgálat adatait a vádemelés kérdésében való állásfoglalás szempontjából hiányosnak tartja, a szükségesnek vélt kiegészítés végett indokolt indítványt terjeszt a kamara elnökéhez, aki a kiegészítésről a vizsgálóbiztos útján gondoskodik, — ha pedig úgy látja, hogy az ügyben nincs hatásköre vagy nem illetékes, az iratokat megküldi az illetékes közvádlónak. Mihelyt a közvádló kellő alapot lát fegyelmi vétség megállapítására, a fegyelmi eljárás elrendelése végett tüzetesen indokolt indítványt terjeszt a kamara fegyelmi bírósága elé ; ha pedig fegyelmi vétség megállapítására nem lát alapot, erről értesíti a kamara elnökét, a terheltet és a feljelentőt. Ha a feljelentő a 123. §. rendelkezései szerint fegyelmi eljárás elrendelésének indítványozására jogosult magánfél., az eljárásra a 123. §. rendelkezései irányadók. A köz vádló az indítványt annyi példányban nyújtja be, hogy egy példány az iratoknál maradjon, egyet-egyet pedig minden terheltnek kézbesíteni lehessen. 135. §. A kamara fegyelmi bíróságának elnöke az indítványt haladéktalanul közli a terhelttel, aki arra a kézbesítéstől számított tizenöt nap alatt írásban észrevételeket tehet. A kamara fegyelmi bírósága a határidő lejárta után az ügyet zárt ülésben megvizsgálja s amennyiben szükségesnek tartja, meghallgatja a vádlót és a terheltet; ha az eljárásra kellő alapot lát, elrendeli a fegyelmi eljárást és az ügy tárgyalására határnapot tűz ; különben pedig mellőzi az eljárást ; megfelelő esetben elrendeli az ügy áttételét az illetékes bírósághoz vagy más hatósághoz. Bűnvádi és fegyelmi eljárás összefüggése. 136. §. Ha ügyvéd ellen bűnvádi eljárás indul, az ügyben eljáró hatóság értesíti az illetékes ügyvédi kamara választmányát az előzetes letartóztatás és a vizsgálati fogság, valamint a vizsgálat elrendeléséről és megszüntetéséről, a vád alá helyezésről, a főtárgyalás kitűzéséről, a büntető parancs kibocsátásáról, az eljárás folyamán hozott ítéletről és az eljárás megszüntetéséről. A terhelt védelme. 137. §. A terhelt attól az időponttól kezdve, amikor a kamara elnöke az iratokat indítványtétel végett kiadta a közvádlónak (134. §. első bekezdés), jogosítva van védőt igénybe venni és az iratokat megtekinteni. Védő csak ügyvéd lehet; ügyvédjelölt helyettesként sem járhat el. Tárgyalás. 138. §. A szabályszerűen megidézett terhelt a tárgyalásra védőt küldhet maga helyett vagy védelmét írásban terjesztheti elő. Sem a terheltnek, sem a védőnek, sem az írásbeli védelemnek elmaradása nem akadályozza a tárgyalás megtartását, erre a körülményre a terheltet az idézőlevélben figyelmeztetni kell. A terheltet nem lehet személyes megjelenésre kötelezni, ha azonban a tárgyaláson részt óhajt venni s a kitűzött tárgyalás megkezdése előtt hitelt érdemlően igazolja, hogy a tárgyaláson alapos okból nem jelenhetik meg, a bíróság a tárgyalásra új határnapot tűz. Ha a tényállás nem vitás és nem kétséges, a kamara fegyelmi bírósága a már felvett bizonyítás alapján határoz ; ha pedig a tényállás tisztázásra szorul, a bizonyítást rendszerint a tárgyaláson kell felvenni, ha azonban a bizonyításnak ily közvetlen felvétele elháríthatatlan nehézségbe ütközik vagy aránytalan nagy költséggel járna, a kamara fegyelmi bírósága a bizonyítás felvételére egyik tagját kiküldi vagy a bizonyítás felvételére alkalmas kir. járásbíróságot megkeresi,