Képviselőházi irományok, 1935. VI. kötet • 282-357., II. sz.

Irományszámok - 1935-285. Törvényjavaslat az ügyvédi rendtartás tárgyában

88 285. szám. A tényállásról minden esetben jegyzőkönyvet kell készíteni; az ítélet indokolását minden esetben írásba kell foglalni. A nyilvánosságot a felek egyező kérelmére is ki lehet zárni. Fellebvitel. 1. Felfolyamodás. 139. §. A kamara fegyelmi bíróságának olyan határozata ellen, amellyel a hatáskörébe és illetékességéhez tartozó ügyet hatáskörébe vagy illetékességéhez nem tartozónak nyilvánította, vagy amellyel az eljárást mellőzte vagy megszüntette, felfo]y?,modásnak van helye a m. kir. Kúria ügyvédi tanácsához. 2. Fellebbezés. 140. §. A kamara fegyelmi bíróságának ítélete ellen a m. kir. Kúria ügyvédi tanácsához fellebbezéssel élhet a terhelt és közvádló ; a jogaiban sértett magánfélnek a tárgyaláson jelenlevő képviselője (123. §.) csak felmentő ítélet ellen és csak akkor élhet fellebbezéssel, ha a közvádló nem fellebbezett. 141. §. A m. kir. Kúria ügyvédi tanácsa — hacsak a jelen törvény máskép nem rendelkezik — azok szerint a szabályok szerint jár el, amelyek az elsőfokú fegyelmi bíróság eljárására irányadók. 142. §. A m. kir. Kúria ügyvédi tanácsa az ítéletet a vádlottnak akár javára, akár terhére megváltoztathatja, tekintet nélkül arra, hogy a fellebbezést milyen okból és az ítélet milyen irányú megváltoztatása végett használták. A felülvizsgálás rendszerint az ítéletnek fellebbezéssel megtámadott részére szorítkozik; ha azonban a fellebbviteli fegyelmi bíróság a tényállást az általa felvett bizonyítás alapján módosít j a, az ítéletnek fellebbezéssel meg nem támadott részét is megváltoztathatja. 143. §. Am. kir. Kúria ügyvédi tanácsa az elsőfokú ítéletet, szükség esetében az azt megelőző eljárással együtt, megsemmisíti, 1. ha az ügy nem tartozik az eljárt elsőfokú fegyelmi bíróság hatáskörébe vagy illetékességéhez ; 2. ha az eljárt elsőfokú fegyelmi bíróság eljárásában lényeges eljárási szabályt mellőzött vagy megsértett és emiatt a fegyelmi ügy helyes eldöntése a másodfokon lehetetlenné vált. A m. kir Kúria ügyvédi tanácsa az elsőfokú fegyelmi bíróságot a szükséghez képest újabb tárgyalás tartására és új határozat hozatalára utasíthatja. 144. §. A m. kir. Kúria ügyvédi tanácsának határozata ellen nincs helye jogorvoslatnak. 3. Üjraf elvétel. 145. §. Üjrafelvételnek a felmentett, illetőleg az elítélt terhére az elévülési időn belül egy ízben van helye olyan bizonyítható új tény alapján, amelyet az alapeljárásban nem állítottak vagy nem bizonyítottak. Az újraf el vétel sem a felfüggesztést, sem az elmozdítást kiszabó ítélet végrehajtását nem akadályozza. Eljárási költség. 146. §. A fegyelmi bíróság fegyelmi vétség megállapítása esetében az elítélt terhére megfelelő eljárási költséget állapít meg, amelyet a kamara pénztárába kell befizetni. Nem fegyelmi büntetésként alkalmazott felfüggesztés. 147. §. A fegyelmi bíróság az ügyvédet az ügyvédség gyakorlatától felfüggeszti : 1. ha a felfüggesztés a fegyelmi vétség súlyos voltánál vagy természeténél fogva szükséges; 2. ha az ügyvéd ellen a kir. bíróság előtt folyó bűnügyben, ideértve a katonai büntetőbíróságot is, előzetes letartóztatást vagy vizsgálati fogságot