Képviselőházi irományok, 1935. VI. kötet • 282-357., II. sz.

Irományszámok - 1935-285. Törvényjavaslat az ügyvédi rendtartás tárgyában

függesztés tartama alatt a fegyelmi bíráskodást elsőfokon annak az ügyvédi kamarának fegyelmi bírósága gyako­rolja, amelyet a m. kir. Kúria ügyvédi tanácsa fegyelmi bíróságul (120. §.) kijelöl. 5. Fegyelmi eljárás. Általános rendelkezéseié. 127. §. A fegyelmi eljárásban az alábbi 128—146. §-okban foglalt ren­delkezésekkel nem szabályozott kérdé­sekben a Bp. és az azt módosító és ki­egészítő jogszabályok rendelkezéseit kell alkalmazni, amennyiben a jelen törvény rendelkezéseiből vagy a fegyelmi eljá­rás természetéből más nem következik. 128. §. A terhelt személyes szabad­ságát korlátozó rendelkezésnek fe­gyelmi eljárásban nincs helye. Ha a fegyelmi eljárásban szüksé­gessé vált a terhelt testi vagy elmebeli állapotának szakértői megvizsgálása, a kamara fegyelmi bírósága a kamara székhelye szerint illetékes kir. tör­vényszéket, Budapesten a budapesti kir. büntetőtörvényszéket keresi meg a szükséges intézkedés végett. Szak­értőül csak kir. törvényszéki orvos­szakértőt lehet kirendelni. 129. §. A fegyelmi eljárást mindig kamarai vizsgálat előzi meg. A kamarai vizsgálat feladata a fe­gyelmi eljárás elrendelése kérdésében döntéshez szükséges ténykörülmények és bizonyítékok feltárása. A kamarai vizsgálatot a kamara elnöke által a kamarának az önkormányzatban részvé­telre jogosult (39. §.) tagjai közül kiren­delt vizsgálóbiztos teljesíti, akit ebben a körben a bizonyítékok megszerzése végett ugyanazok a jogok illetik és ugyanazok a kötelességek terhelik, mint a Bp. értelmében a vizsgálóbírót; ha azonban a fegyelmi eljárásban a Bp. XII. fejezetében szabályozott le­foglalás, házkutatás, vagy személy­motozás válik szükségessé, a vizsgáló­biztos az illetékes (124., 128. §.) kir. törvényszék vizsgálóbíráját keresi meg a szükséges intézkedés végett. A kamarai vizsgálat iratait a kamara elnöke megküldi a kamara székhelyén lévő kir. ügyészségnek (122. §.). 130. §. A fegyelmi eljárást az eljá­rásra illetékes kamara fegyelmi bíró­sága rendeli el. 131. §. Fegyelmi eljárásban nincs helye a vád elejtésének. Ha a vádló a fegyelmi eljárás elren­delése után nem lát alapot a fegyelmi vétség megállapítására, a terhelt fel­mentését, illetőleg az eljárás megszün­tetését indítványozza. A fegyelmi bíróság nincs kötve a vádló indítványaihoz. 132. §. A fegyelmi eljárásban meg­engedett jogorvoslatokat a fellebb­vitellel megtámadott határozat kézbe­sítésétől számított nyolc nap alatt lehet bejelenteni. Feljelentés. 133. §. Feljelentést fegyelmi vétség miatt a kamara választmányánál kell tenni. Más hatóság vagy egyéb szerv a nála tett feljelentést közli a kamara választmányával. Minden hatóság, ha olyan tényeket észlel, vagy ha olyan tények jutnak tudomására, amelyekből alaposan kö­vetkeztetheti, hogy ügyvédet fegyelmi vétség elkövetésének nyomatékos gya­núja terheli, köteles az általa észlelt vagy tudomására jutott tényeket annak az ügyvédi kamarának választmányá­val közölni, amelynél az illető ügyvéd be van jegyezve. Ha az ügyvédet jogerősen gondnok­ság alá helyezték, vagy ha ellene csőd vagy kényszeregyességi eljárás indult, ha a csődnyitást vagyonhiány miatt nem rendelték el, erről az ügyben el­járt hatóság köteles azt az ügyvédi ka­marát értesíteni, amelynek névjegyzé­kébe az illető ügyvéd be van jegyezve. Az eljárás megindítása. 134. §. A vizsgálóbiztos a kamarai vizsgálat iratait bemutatja a kamara elnökének, aki azt a feljelentéssel együtt megfelelő indítványtétel végett kiadja 285. szám.

Next

/
Oldalképek
Tartalom