Képviselőházi irományok, 1935. VI. kötet • 282-357., II. sz.
Irományszámok - 1935-285. Törvényjavaslat az ügyvédi rendtartás tárgyában
285. szám. 85 sara nem lát alapot (134. §.), erről a köz vádló a magánfelet azzal a figyelmeztetéssel értesíti, hogy az értesítés vételétől számított tizenöt nap alatt szabályszerűen meghatalmazott ügyvéd által képviselve a kamara fegyelmi bíróságánál indítványozhatja a fegyelmi eljárás elrendelését. A magánfél az ügyvédi kamarától kérheti, hogy részére a magánvád képviseletére ügyvédet rendeljen ki. Ha a magánfél indítványára a kamara fegyelmi bírósága elrendeli a fegyelmi eljárást, a magánvádló jogai és kötelességei tekintetében a közvádlóra vonatkozó rendelkezések irányadók, a magánvádlót azonban nem illetik meg a kir. ügyészségnek közhatósági jellegéből folyó jogai. Ha a kamara fegyelmi bírósága a magánfél indítványára nem rendeli el a fegyelmi eljárást, erről a magánfelet értesíti. A feljelentő magánfelet a tárgyalásra akkor is meg kell idézni, ha a vádat a köz vádló képviseli; a közvádlót pedig a tárgyalás határnapjáról akkor is értesíteni kell, ha a tárgyalást a kamara fegyelmi bírósága a magánfél indítványára tűzte ki; a köz vádló a vád képviseletét ily esetben is átveheti. A köz vádló meg nem jelenése a tárgyalás megtartását nem akadályozza. Amennyiben a magánfél a tárgyaláson szabályszerű idézés ellenére nem jelent meg vagy ügyvéddel nem képviselteti magát, a bíróság úgy tekinti, mintha a magánvád képviseletétől elállott volna; erre a feljelentő magánfelet az idézésben figyelmeztetni kell. Ha a közvádló a tárgyaláson a terhelt felmentését indítványozza, a magánfél jelenlevő képviselője átveheti a vád további képviseletét s az eljárás folytatása vagy a bizonyítás kiegészítése iránt indítványt tehet. Illetékesség, 124. §. A fegyelmi eljárásra rendszerint annak az ügyvédi kamarának fegyelmi bírósága illetékes, amelynek névjegyzékébe a terhelt a feljelentés idején be van jegyezve, a jogaiban sértett magánfél kérelmére azonban annak a kamarának fegyelmi bírósága is eljárhat, amelynek névjegyzékébe a terhelt a fegyelmi vétség elkövetésekor be volt jegyezve. Illetékességi összeütközés esetében a m. kir. Kúria ügyvédi tanácsa dönt. Nem akadálya az eljárásnak az, hogy a terheltet az ügyvédek névjegyzékéből törölték — kivéve a törlésnek az 57. §. 2. és 3. pontjában meghatározott eseteit (116. §., 117. §. első bekezdés), vagy hogy a terhelt már nincs bejegyezve az ügyvédek névjegyzékébe. Ha a terheltet az ügyvédek névjegyzékéből törölték és a terhelt nincs bejegyezve egyik ügyvédi kamara név* jegyzékébe sem, a fegyelmi eljárásra, annak az ügyvédi kamarának fegyelmi bírósága illetékes, amelynek névjegyzékébe a terhelt legutóbb be volt jegyezve. Bíróküldés, kizárás, mellőzés. 125. §. A bíróküldésre, továbbá a fegyelmi tanács tagjainak és a kamara ügyészének kizárására és mellőzésére nézve az 1896 : XXXIII. törvénycikkbe iktatott bűnvádi perrendtartás (Bp.) és az azt módosító és kiegészítő jogszabályok rendelkezései megfelelően irányadók. A kamarai fegyelmi bíróság tagjainak, valamint a kamarai ügyésznek mellőzése tárgyában a m. kir. Kúria ügyvédi tanácsa határoz. A bíróküldés kérdésében a m. kir. Kúria ügyvédi tanácsa határoz. A m. kir. Kúria ügyvédi tanácsa helyett más bíróságot nem lehet kiküldeni. Fegyelmi bíráskodás az ügyvédi kamara önkormányzatának felfüggesztése esetében. 126. §. Abban az esetben, ha az igaz ságügy miniszter az ügyvédi kamara önkormányzatát a 43. §. rendelkezése alapján felfüggesztette, a fel-