Képviselőházi irományok, 1935. VI. kötet • 282-357., II. sz.

Irományszámok - 1935-285. Törvényjavaslat az ügyvédi rendtartás tárgyában

84 285, szám. meghatározott időszakokra. Szükség esetében több tanácsot is lehet alakítani. 120. §. Az ügyvédi kamara fegyelmi bírósága fölött másodfokon a m. kir. Kúria ügyvédi tanácsa gyakorolja a fellebbviteli fegyelmi bíráskodást. A másodfokú fegyelmi bíróság határozata végérvényes. A m. kir. Kúria ügyvédi tanácsa. 121. §. A m. kir. Kúria ügyvédi tanácsa felerészben bírói, felerészben pedig ügyvédi tagokból áll; hivatása a fellebbviteli fegyelmi bíráskodás gyakorlása és a fellebbezés elbírálása a törvényben meghatározott ügyekben. Elnöke és az elnök helyettese a m. kir. Kúria kisebb fegyelmi tanácsának elnöke és elnökhelyettese, bírói tagjai a m. kir. Kúria kisebb fegyelmi tanácsának bírái, ügyvédtagjait az igazságügyminiszter a gyakorló ügyvédek közül három évi időszakra nevezi ki, legalább felerészben az ügyvédi kamarák által kijelölt ügyvédek közül. Határozathozatalnál a tanács az elnökön felül három kúriai bíróból és három kinevezett ügyvédtagból alakul. A tanács tagjait esetenkint a tanács elnöke hívja meg. A m. kir. Kúria ügyvédi tanácsába a budapesti ügyvédi kamara húsz ügyvédet, a többi ügyvédi kamara háromhárom ügyvédet jelöl ki. A kijelölendő tagok számát az igaz ságügyminiszter rendelettel módosíthatja. A tanács tagjává az igaz ságügy miniszter legalább húsz ügyvédet nevez ki, mégpedig aképpen, hogy mind a kamarák kijelölései alapján kinevezett, mind a többi ügyvédtagok kétötödrészben Budapesten lakó ügyvédek legyenek. A Budapestről elköltözött ügyvéd helyett más budapesti tagot kell kinevezni. Az az ügyvéd, aki a m. kir. Kúria ügyvédi tanácsának tagja, nem lehet egyidőben tagja az ügyvédi kamara választmányának, sem az ügyvédi kamara fegyelmi bíróságának. A m. kir. Kúria ügyvédi tanácsának ügyvédtagjaira ebben a minőségükben a felelősség, fegyelmi eljárás, elmozdíthatatlanság, bírói függetlenség és a tanács körén belül az együttalkalmazást kizáró rokonsági és sógorsági viszonyok tekintetében, valamint abban a tekintetben, hogy érdekeltség okából mely ügyek elintézésében nem vehetnek részt, a m. kir. Kúria ítélőbíráira nézve irányadó szabályokat kell alkalmazni. A m. kir. Kúria ügyvédi tanácsának ülésein résztvevő azokat az ügyvédtagokat, akik nem laknak Budapesten, útiköltség és napidíj illeti meg. Az erre vonatkozó részletes szabályokat az igazságügyminiszter rendeletben állapítja meg. A m. kir. Kúria ügyvédi tanácsának hatáskörébe utalt ügyekben felmerülő vitás elvi kérdéseket a m. kir. Kúria ügyvédi tanácsának teljes ülésében kell eldönteni. Az erre vonatkozó részletes szabályokat az igazságügy miniszter rendeletben állapítja meg. Vádképviselet. Közvád. 122. §. Az ügyvédi kamara fegyelmi bíróságánál a köz vádló tennivalóit rendszerint a kamara ügyésze látja el. A fegyelmi eljárásra hivatott ügyvédi kamara (134. §.) székhelyén lévő kir. ügyészség a fegyelmi eljárásra vonatkozó iratokat megtekintheti, az eljárásban a kamara ügyésze mellett önállóan részt vehet s a vád képviseletében ugyanaz a jogkör illeti, mint a kamara ügyészét (közvádló). A m. kir. Kúria ügyvédi tanácsánál a köz vádló tennivalóit a koronaügyész látja el. Magánvád. 123. §. Ha a fegyelmi eljárás megindítását a jogaiban sértett magánfél amiatt kéri, hogy a terhelt ügyvédi tisztéből folyó kötelességeit gondatlanságból súlyosan vagy szándékosan megszegte, (109. §. 1. pont) és a közvádló a fegyelmi vétség megállapítá-