Képviselőházi irományok, 1935. VI. kötet • 282-357., II. sz.

Irományszámok - 1935-285. Törvényjavaslat az ügyvédi rendtartás tárgyában

285. szám. 83 Elmozdítás az ügyvédségtől. 115. §. Azt, akit az ügyvédségtől elmozdításra ítéltek, az ügyvédek névjegyzékéből törölni kell. Az ügyvédek névjegyzékéből törölt személy semmiféle ügyvédi működést nem fejthet ki és őt az ügyvédek névjegyzékébe tíz év eltelte előtt semmiesetre sem lehet felvenni. Az elmozdítást elrendelő határozatnak közlése tekintetében a 114. §. utolsó bekezdése irányadó. 3. A fegyelmi eljárást és a fegyelmi büntetés végrehajtását kizáró okok. 116. §. Ha a fegyelmi felelősség alá eső ügyvéd az ügyvédi gyakorlat folytatásáról a fegyelmi eljárás megindítása előtt vagy az eljárás tartama alatt, de az ügyét befejező határozat jogerőre emelkedése előtt lemond, a fegyelmi eljárást nem lehet megindítani, a meg= indított eljárást pedig abba kell hagyni. A lemondás a vagyoni felelősséget nem érinti. Ha a lemondottat az ügyvédek vagy a helyettes ügyvédek névjegyzékébe újból bejegyzik, a fegyelmi eljárást az elévülésre (117. §. második bekezdés) tekintet nélkül haladéktalanul meg kell indítani. Halál, elévülés. 117. §. Nem lehet megindítani, ha pedig már megindították, abba kell hagyni a fegyelmi eljárást, ha a fegyelmi felelősség alá eső ügyvéd a fegyelmi eljárás jogerős befejezése előtt meghalt. Fegyelmi vétség miatt nincs helye eljárásnak, ha a fegyelmi vétség elkövetése óta három év újabb fegyelmi vétség elkövetése nélkül telt el, kivéve, ha a fegyelmi vétség súlyos voltánál fogva az ügyvédségtől elmozdításnak fegyelmi büntetésként alkalmazása közérdekből szükségesnek mutatkozik. Az elévülés félbeszakad, ha az ügyvédet az ügyvédek névjegyzékéből törlik. Az újabb bejegyzés napján az elévülés újra kezdődik. Bűnvádi eljárás. 118. §. Ha a fegyelmi eljárás alatt olyan adatok merülnek fel, amelyekből bűntett vagy vétség elkövetésére lehet következtetni, az iratokat át kell tenni az illetékes kir. ügyészséghez. A bűnvádi eljárás folyamatban léte alatt a bűnvádi eljárás tárgyává tett bűncselekmény miatt rendszerint nem lehet fegyelmi eljárást indítani, a megindított eljárást pedig fel kell függeszteni. Ha a bűnvádi eljárást a terhelt távolléte miatt vagy más okból nem lehet folytatni, a fegyelmi eljárást meg kell indítani, illetőleg folytatni kell. Ha pedig közérdek vagy a terhelt érdeke a fegyelmi eljárás sürgős befejezését teszi szükségessé, a fegyelmi bíróság a köz vádló vagy a terhelt indítványára elhatározhatja, hogy a fegyelmi eljárást a bűnvádi eljárásra tekintet nélkül folytatja. 4. Fegyelmi bíróságok. 119. §. A fegyelmi bíráskodást az ügyvédek felett elsőfokon az ügyvédi kamara fegyelmi bírósága gyakorolja. Az ügyvédi kamara fegyelmi bírósága az elnökön felül legalább négy, legfeljebb húsz rendes tagból és a rendes tagok felének megfelelő számú póttagból áll. A fegyelmi bíróság tagjait — az előző bekezdésben meghatározott keretek között a szükséghez képest megállapított számban — a választmány működésének tartamára a közgyűlés választja (6. §. első bekezdés 2. pont). Az ügyvédi kamara fegyelmi bírósága a kamara elnökén vagy helyettesén, akadályoztatásuk esetében a fegyelmi bíróságnak a kamara elnöke által — esetleg előre meghatározott időszakra — kijelölt tagján, mint elnökön felül négy tagból alakuló tanácsban jár el. A tanács tagjait a kamara elnöke jelöli ki, esetleg előre 11*