Képviselőházi irományok, 1935. VI. kötet • 282-357., II. sz.

Irományszámok - 1935-285. Törvényjavaslat az ügyvédi rendtartás tárgyában

72 285. szám. elnökének és az ügyvédi kamarák országos bizottságának meghallgatása után határoz. 52. §. Ha az igazságügyminiszter elrendeli a felvétel korlátozását, erről a kamarát haladéktalanul értesíti. A korlátozás abban áll, hogy az igazságügyminiszter megállapítja, hogy a megüresedő ügyvédi kamarai tagsági helyek hányadrészét lehet új felvétellel betölteni. Ha a felvétel korlátozásának ideje alatt többen kérnek felvételt, mint a hányat fel lehet venni, a felvétel tárgyában a 47. §. rendelkezései értelmében eljáró bizottság kijelöli azokat, akiket a felvételre alkalmasnak tart. A felvétel szempontjából elsőbbség illeti meg azt, aki az egységes bírói és ügyvédi vizsgát korábban tette le. A bizottságnak a felvételre vonatkozó határozata ellen az 50. §. rendelkezései szerint van helye fellebbezésnek. 53. §. Ha megváltoztak azok a körülmények (51. §. első bekezdés), amelyek alapján az ügyvédi kamara a felvétel korlátozását javasolta, a kamara a korlátozás megszüntetése iránt az 51. §. első bekezdésében meghatározott módon javaslatot terjeszthet az igaz ságügy miniszter elé, aki a javaslat tárgyában az 51. §. második bekezdése értelmében határoz. Az igazságügyminiszter az előző bekezdésben meghatározott esetben az illetékes kir. ítélőtábla elnökének és az ügyvédi kamarák országos bizottságának meghallgatása után, a kamara javaslatának hiányában is elrendelheti a korlátozás megszüntetését. Ügyvédi biztosíték. 54. §. Az igazságügyminiszter az ügyvédek névjegyzékébe felvételt az ügyvédi kamarák országos bizottságának javaslatára rendeletben ügyvédi biztosíték letételétől teheti függővé. Az ügyvédi biztosíték az ügyvéddel szemben fegyelmi büntetésül, vagy a bűnvádi vagy a polgári eljárásra vonatkozó szabályok alapján kiszabott pénzbírságnak, valamint a 159. §. alapján a bíróság által megítélt kártérítésnek fedezetére szolgál; az ügyvédi biztosítékból kell levonni a kamarai tagsági díjat és az ügyvédi gyám- és nyugdíjintézeti járulékot is, ha nem fizették be az alatt az idő alatt, amelynek fizetés nélkül eltelte jogszabály rendelkezése (39. §. második bekezdése, 1934 : XXÍIL t.-c. 8. §. harmadik bekezdése) értelmében maga után vonja a törlést az ügyvédek névjegyzékéből. 55. §. Ha az ügyvédi biztosíték összege a rendeltetésszerű felhasználás folytán csökken, az ügyvéd köteles azt a kamara választmányának felhívásától számított hatvan nap alatt az eredetileg meghatározott összegre kiegészíteni . Ha az ügyvéd a rendeltetésszerű felhasználás folytán csökkent ügyvédi biztosítékot hatvan nap alatt a megfelelő összegre nem egészíti ki, törölni kell az ügyvédek névjegyzékéből. 58. §. Az ügyvédi biztosíték összegét, valamint az ügyvédi biztosítékra vonatkozó egyéb szabályokat — ideértve az ügyvédi biztosítéknak fedezetül (54. §.) felhasználására vonatkozó részletes szabályokat is — az igazságügyminisztec rendeletben állapítja meg. 3. Törlés az ügyvédek névjegyzékéből. 57. §. Törölni kell az ügyvédek névjegyzékéből az ügyvédet, 1. ha magyar állampolgárságát elvesztette ; 2. ha meghalt, eltűnt vagy holtnak nyilvánították ; 3. ha az ügyvédi gyakorlat folytatásáról lemondott; 4. ha az ügyvédség gyakorlására betegség vagy testi fogyatkozás miatt tartósan vagy végképpen képtelenné vált; 5. ha ellene a csődnyitást elrendelték vagy a csődnyitást vagyonhiány miatt megtagadták ; 6. ha gondnokság alá helyezték; 7. ha büntetőbírósági ítélettel hivatalvesztésre (1878 :V. t.-c. 55. §.),