Képviselőházi irományok, 1935. VI. kötet • 282-357., II. sz.

Irományszámok - 1935-285. Törvényjavaslat az ügyvédi rendtartás tárgyában

285. szám. 73 vagy az ügyvédség elvesztésére (1878 : V. t.-c. 484. §.) ítélték; 8. ha fegyelmi bírósági határozattal az ügyvédségtől elmozdították (115. §.); 9. ha az ügyvédi kamara területéről a kamara székhelyén kívül eső helyen levő más kamara területére költözött; 10. ha legalább egy hónap óta nem tulajdonosa, haszonélvezője vagy bér­lője a 45. §. 5. pontjában említett megfelelő lakásnak, illetőleg legalább egy hónap óta nem áll többé rendel­kezésére házastársának, felmenő ágbeli rokonának vagy testvérének lakásá­ban az ügyvédi működés folytatásá­hoz szükséges megfelelő lakrész ; 11. ha a kamarai tagsági díjat a 39. §. második bekezdésének ellenére az ott említett határidő eltelte után nem fizeti meg; 12. ha az országos ügyvédi gyám­és nyugdíjintézeti járulékot intézeti tagságának egy évi szünetelése után (1934 : XXIII. t.-c. 8. §.) nem fizeti meg. 58. §. Az ügyvédi kamara választ­mánya a tényállás megállapítása után hivatalból — munkaképtelenség (57. §. 4. pont) címén az illető kamarai tag kérelmére is — törli az ügyvédek név­jegyzékéből azt az ügyvédet, akire nézve az 57. §-ban meghatározott vala­mely ok merül fel. Az 57. §. 1., 3., 4., 5., 7., 8., 9., 10., 11. és 12. pontja alapján törlést elren­delő határozatot közölni kell az illető ügyvéddel, — az 57. §. 2. és 6. pontja esetében legközelebbi nagykorú hozzá­tartozójával, a 6. pont esetében gond­nokával is. Az ügyvéd, illetőleg az előbb említett hozzátartozó, úgyszin­tén a gondnok a határozat ellen felleb­bezéssel élhetnek az ügyvédi kamarák országos bizottságához. 59. §. Az, akit az 57. §. 5. pontja alapján töröltek az ügyvédek névjegy­zékéből, a csődnyitás mellőzése eseté­ben a csődnyitás kérésének alapjául szolgáló követelések, csőd megszünte­tése esetében pedig a bejelentett és valódinak elismert követelések kiegyen­lítése után kérheti, hogy az ügyvédek névjegyzékébe újból felvegyék. Azt, akit az 57. §. 11. vagy 12. pontja alapján töröltek az ügyvédek névjegyzékéből, ugyanannak vagy más kamarának névjegyzékébe csak abban az esetben lehet felvenni, ha a kérelem. előterjesztéséig minden hátralékát ki­fizeti. Az 1934 : XXIII. t.-c. 8—9. §-ainak a jelen törvény 57—59. §-aival nem ellenkező rendelkezései egyébként to­vábbra is hatályban maradnak. 60. §. A törlést közzé kell tenni a hivatalos lapban. 61. §. A kamara választmánya a tör­lést rendelő határozatában a törölt ügyvéd irodája részére gondnokot ren­del és a törölt ügyvéd által őrzött ira­tok és egyéb értékek leltározása és megőrzése iránt intézkedik. A leltározást az a kamara (helyi bizottság) foganatosítja, amelynek terü­letén a törölt ügyvéd lakott. 62. §. Az ügyvédek névjegyzékéből törölt ügyvéd irodája részére gondno­kul csak ügyvédet lehet kirendelni és az érdekelt ügyvédnek vagy hozzátar­tozóinak a gondnok személyére vonat­kozó kívánságát lehetőleg figyelembe kell venni. 63. §. A gondnok köteles az ügy­felet haladéktalanul értesíteni arról, hogy ügyvédjének ügyvédi működése megszűnt; köteles őt az ügy állásáról értesíteni s új képviselő megbízására felhívni és az ügyfél jogainak megóvása érdekében szükséges halaszthatatlan intézkedéseket — amennyiben a fenn­álló jogszabályok értelmében helye van — megtenni. Bíróság vagy más hatóság előtt folyamatban levő ügy­ben a gondnok az ügyvéd működésé­nek megszűnését a bíróságnak vagy más hatóságnak köteles bejelenteni. Ez a bejelentés illetékmentes. Bírósági és más hatósági határozatot mindaddig, míg az ügyfél új képviselőt nem bíz meg, a gondnok bejelentése alapján tájékoztatás végett közölni kell Képv. iromány. 1935—1940. VI. kötet. 10

Next

/
Oldalképek
Tartalom