Képviselőházi irományok, 1935. VI. kötet • 282-357., II. sz.
Irományszámok - 1935-285. Törvényjavaslat az ügyvédi rendtartás tárgyában
285. szám. 73 vagy az ügyvédség elvesztésére (1878 : V. t.-c. 484. §.) ítélték; 8. ha fegyelmi bírósági határozattal az ügyvédségtől elmozdították (115. §.); 9. ha az ügyvédi kamara területéről a kamara székhelyén kívül eső helyen levő más kamara területére költözött; 10. ha legalább egy hónap óta nem tulajdonosa, haszonélvezője vagy bérlője a 45. §. 5. pontjában említett megfelelő lakásnak, illetőleg legalább egy hónap óta nem áll többé rendelkezésére házastársának, felmenő ágbeli rokonának vagy testvérének lakásában az ügyvédi működés folytatásához szükséges megfelelő lakrész ; 11. ha a kamarai tagsági díjat a 39. §. második bekezdésének ellenére az ott említett határidő eltelte után nem fizeti meg; 12. ha az országos ügyvédi gyámés nyugdíjintézeti járulékot intézeti tagságának egy évi szünetelése után (1934 : XXIII. t.-c. 8. §.) nem fizeti meg. 58. §. Az ügyvédi kamara választmánya a tényállás megállapítása után hivatalból — munkaképtelenség (57. §. 4. pont) címén az illető kamarai tag kérelmére is — törli az ügyvédek névjegyzékéből azt az ügyvédet, akire nézve az 57. §-ban meghatározott valamely ok merül fel. Az 57. §. 1., 3., 4., 5., 7., 8., 9., 10., 11. és 12. pontja alapján törlést elrendelő határozatot közölni kell az illető ügyvéddel, — az 57. §. 2. és 6. pontja esetében legközelebbi nagykorú hozzátartozójával, a 6. pont esetében gondnokával is. Az ügyvéd, illetőleg az előbb említett hozzátartozó, úgyszintén a gondnok a határozat ellen fellebbezéssel élhetnek az ügyvédi kamarák országos bizottságához. 59. §. Az, akit az 57. §. 5. pontja alapján töröltek az ügyvédek névjegyzékéből, a csődnyitás mellőzése esetében a csődnyitás kérésének alapjául szolgáló követelések, csőd megszüntetése esetében pedig a bejelentett és valódinak elismert követelések kiegyenlítése után kérheti, hogy az ügyvédek névjegyzékébe újból felvegyék. Azt, akit az 57. §. 11. vagy 12. pontja alapján töröltek az ügyvédek névjegyzékéből, ugyanannak vagy más kamarának névjegyzékébe csak abban az esetben lehet felvenni, ha a kérelem. előterjesztéséig minden hátralékát kifizeti. Az 1934 : XXIII. t.-c. 8—9. §-ainak a jelen törvény 57—59. §-aival nem ellenkező rendelkezései egyébként továbbra is hatályban maradnak. 60. §. A törlést közzé kell tenni a hivatalos lapban. 61. §. A kamara választmánya a törlést rendelő határozatában a törölt ügyvéd irodája részére gondnokot rendel és a törölt ügyvéd által őrzött iratok és egyéb értékek leltározása és megőrzése iránt intézkedik. A leltározást az a kamara (helyi bizottság) foganatosítja, amelynek területén a törölt ügyvéd lakott. 62. §. Az ügyvédek névjegyzékéből törölt ügyvéd irodája részére gondnokul csak ügyvédet lehet kirendelni és az érdekelt ügyvédnek vagy hozzátartozóinak a gondnok személyére vonatkozó kívánságát lehetőleg figyelembe kell venni. 63. §. A gondnok köteles az ügyfelet haladéktalanul értesíteni arról, hogy ügyvédjének ügyvédi működése megszűnt; köteles őt az ügy állásáról értesíteni s új képviselő megbízására felhívni és az ügyfél jogainak megóvása érdekében szükséges halaszthatatlan intézkedéseket — amennyiben a fennálló jogszabályok értelmében helye van — megtenni. Bíróság vagy más hatóság előtt folyamatban levő ügyben a gondnok az ügyvéd működésének megszűnését a bíróságnak vagy más hatóságnak köteles bejelenteni. Ez a bejelentés illetékmentes. Bírósági és más hatósági határozatot mindaddig, míg az ügyfél új képviselőt nem bíz meg, a gondnok bejelentése alapján tájékoztatás végett közölni kell Képv. iromány. 1935—1940. VI. kötet. 10