Képviselőházi irományok, 1935. VI. kötet • 282-357., II. sz.

Irományszámok - 1935-285. Törvényjavaslat az ügyvédi rendtartás tárgyában

285. szám. 71 jegyzett ügyvédi minőségében kamarai tagsági díj vagy az országos ügyvédi gyám- és nyugdíjintézeti járulék fize­tése tekintetében őt terhelő kötelezett­ségének a felvételi kérelem előterjesz­tése előtt nem tett eleget. Az 1. pont rendelkezése nem vonat­kozik arra, aki a felvétel kérése előtt valamelyik ügyvédi kamarában az ügy­védek névjegyzékébe már be volt jegyezve. A félvétel tárgyában eljáró bizottság. 47. §. A felvétel tárgyában bizottság határoz, amelynek elnöke az ügyvédi kamara elnöke, tagjai az elnökön felül a kamara választmánya által titkos szavazással, három évenkint három évre választott öt kamarai tag, azon­felül az ügyvédi kamara titkára (fő­titkára) és ügyésze (főügyésze). A bizottság évenkint kétszer —-• január és július havában — tart ülést. Január hónap folyamán ama kérelmek tárgyában határoz, amelyek a meg­előző év második félében, július hónap folyamán pedig ama kérelmek tár­gyában határoz, amelyek az év első felében érkeztek a bizottsághoz. A felvétel joghatálya január, illető­leg július hó első napjával kezdődik. A bizottság rendszerint a kamara tit­kárának (főtitkárának) indítványa alapján határo:; az elnök azonban az ügy előadásával más tagot is meg­bízhat. A határozat az indítvány ér­telmében létrejött, ha a bizottság tagjainak többsége , az indítvány mellett szavazott. A 46. §. első bekez­désének 2. pontjában említett javaslat esetében határozathozatal előtt meg kell várni, hogy az igazságügyminiszter a kamara javaslatára a felvételhez engedélyt adott-e. A határozatot az ügyre vonatkozó iratok megküldésével közölni kell az ügyvédi kamara székhelyén levő kir. ügyészséggel is. A bizottság ügyvitelének részletes szabályait az igazságügyminiszter ren­deletben állapítja meg. 48. §. A bizottság (47. §.) a jelen törvény 45. §-ában meghatározott kel­lékek hiánya vagy a 46. §-ban felsorolt valamely kizáró ok fennforgása ese­tében, úgyszintén abban az esetben, ha a felvételt kérő a felvétel kérésekor a 66. §-ban említett foglalkozást foly­tat, a felvételt megtagadja, különben pedig elrendeli a felvételt. 49. §. Ha az ügyvédek névjegyzékébe felvett személy tekintetében a bejegy­zés után derül ki, hogy a 48. §-ban említett valamelyik ok alapján a fel­vételt, meg kellett volna tagadni, tör­lésnek csak fegyelmi eljárás alapján van helye. 50. §. A felvételt, úgyszintén a 46. §. első bekezdésének 2. pontjában említett javaslatot megtagadó határozat ellen a felvételt kérő, a felvételnek helytadó vagy az azt megtagadó határozat ellen a kamara ügyésze és a kir. ügyészség (47. §. negyedik bekezdés) fellebbezés­sel élhet az ügyvédi kamarák országos bizottságához. A felvétel, úgyszintén a 46. §. első bekezdésének 2. pontjában említett javaslat megtagadását a megtagadás okául szolgáló tények tüzetes felsoro­lásával részletesen meg kell indokolni. A felvétel korlátozása. 51. §. Ha az ügyvédi kamara köz­gyűlése minden figyelemreméltó kö­rülmény leggondosabb mérlegelésével titkos szavazással megállapítja, hogy az ügyvédek száma az illető ügyvédi kamara területéhez tartozó valamely helyen a lakosság számához és gazda­sági helyzetéhez mérten túlságosan ma­gas és ennek folytán a tisztességes ügy­védi munkából való megélhetést is tar­tósan lehetetlenné teszi, az év első negyedében tüzetesen indokolt részle­tes javaslatot terjeszt az igazságügy­miniszter elé a felvételnek az illető helyre vonatkozó korlátozása iránt. Az igazságügyminiszter a javaslat tárgyában az ügyvédi kamara szék­helye szerint illetékes kir. ítélőtábla

Next

/
Oldalképek
Tartalom