Képviselőházi irományok, 1935. VI. kötet • 282-357., II. sz.

Irományszámok - 1935-285. Törvényjavaslat az ügyvédi rendtartás tárgyában

70 285. szám. ban ügyfél képviseletében csak olyan ügyvéd vehet részt tárgyaláson, aki legalább öt éven át ügyvédi vagy köz­jegyzői gyakorlatot folytatott, vagy az ügyvédek névjegyzékébe bejegyzéshez szükséges elméleti képzettség megszer­zése után legalább öt évet töltött köz­szolgálati alkalmazásban fogalmazási szakban. Erről* a kamara a jogosult részére megfelelő tanúsítványt állít ki. Az ügyvédek névjegyzékébe felvétel előtt helyettes ügyvédi minőségben el­töltött működés tartamát, legfeljebb azonban három évet, az első bekezdés­ben említett bíróságok előtt tartott tárgyaláson részvétel szempontjából meghatározott ügyvédi gyakorlat ide­jébe be kell számítani. 2. Felvétel az ügyvédek névjegyzékébe. 45. §. Az ügyvédi kamara névjegy­zékébe csak azt a férfi nemhez tartozó nagykorú magyar állampolgárt lehet felvenni, 1. aki az egységes bírói és ügyvédi vizsgát letette ; 2. akit egyénisége, jelleme és er­kölcsi tulajdonságai az ügyvédi hiva­tás sikeres gyakorlásához nélkülözhe­tetlen bizalomra méltóvá tesznek; 3. akivel szemben a névjegyzékbe felvételt kizáró ok (46. §.) nem áll fenn; 4. aki a felvétel évére járó tagsági díjat, ha pedig az évi tagsági díj összege a felvétel kérésekor nincs meg­állapítva, a felvétel évének tagsági díja fejében egyelőre a megelőző évre megállapított tagsági díjnak megfelelő összeget, úgyszintén a felvétel évére járó ügyvédi gyám- és nyugdíjintézeti járulékot — az erre nézve meghatáro­zott szabályok szerint —< megfizette, végül 5. aki az ügyvédi kamara területén — az ügyvédi iroda céljaira szolgáló helyiséget is beleértve — legalább két szobából álló olyan lakásban lakik, amelynek tulajdonosa, haszonélvezője vagy bérlője, vagy akinek házastársa, felmenő ágbeli rokona vagy testvére lakásában az ügyvédi működés folyta­tásához alkalmas lakrész áll rendelke­zésére ; társas ügyvédi irodánál a közös irodahelyiségen felül személyenkint egy-egy lakószoba szükséges. 46. §. Nem lehet felvenni az ügyvéd­védek névjegyzékébe: 1. aki a felvétel kérésekor életének hatvanötödik évét betöltötte; 2. az olyan volt köz- vagy magán­tisztviselőt, akit szolgálatképtelenség miatt nyugdíjaztak, kivéve, ha az igazságügyminiszter az ügyvédi kama­rának a felvételre irányuló eljárás (47. §.) során előterjesztett javaslatára in­dokolt esetben megengedte a felvételt ; 3. aki csőd, kényszeregyességi el­járás vagy gondnokság alatt áll; 4. aki ellen a csődnyitást vagyon­hiány miatt nem rendelték el, vagy akivel szemben a csődöt vagyonhiány miatt megszüntették, mindaddig, amíg nem igazolja azt, hogy a csődnyitást kérő hitelezők követelése, illetőleg a. bejelentett követelések kiegyenlít­tettek ; 5. aki ellen büntetőbírósági eljárás van folyamatban bűntett miatt vagy az állami és társadalmi rend ellen, vagy a kir. törvényszék hatáskörébe tartozó nyereségvágyból elkövetett vagy olyan vétség miatt, amely hivatalvesztéssel büntetendő, vagy akit a kir. járásbíró­ság hatáskörébe tartozó nyereségvágy­ból elkövetett vétség miatt nem jog­erősen elítéltek ; 6. aki hivatalvesztés (1878 : V. fc.-c. 55. §.) vagy az ügyvédség elvesztését (1878 :V. t.-c. 484. §.) kimondó jog­erős büntetőbírói ítélet vagy felfüg­gesztést vagy elmozdítást (115. §.) kimondó fegyelmi bírói ítélet hatálya alatt vagy az ügyvédség gyakorlatától felfüggesztő fegyelmi bírósági határo­zat (147. §.) hatálya alatt áll, felfüg­gesztés esetében a felfüggesztés tar­tama alatt; 7. aki valamelyik ügyvédi kamara névjegyzékébe előző felvétel alapján be-

Next

/
Oldalképek
Tartalom