Képviselőházi irományok, 1935. VI. kötet • 282-357., II. sz.

Irományszámok - 1935-285. Törvényjavaslat az ügyvédi rendtartás tárgyában

285. szám. 69 6. Felügyelet az ügyvédi kamara felett* 40. §. Az ügyvédi kamarák felett a főfelügyeletet az igazságügyminiszter gyakorolja. Az ügyvédi kamara minden év elején köteles megelőző évi működéséről, úgy­szintén az ügyvédség és az igazságszol­gáltatás terén szerzett tapasztalatairól részletes jelentést tenni az igazságügy­miniszterhez. 41. §. Az ügyvédi kamara köteles minden olyan kamarai határozatot, amely a kamara tagjaira pénzbeli meg­terhelést jelent, tizenöt napon belül az igazságügyminiszterhez felterjeszteni. Köteles továbbá az évi költségelőirány­zatot (6. §.4. pont) a kamara költség­vetési évének kezdetét megelőző hónap első napjáig, a zárszámadást (6. §. 5. pont) pedig a számadási év befeje­zését követő negyedik hónap első nap­jáig az igazságügyminiszterhez felter­jeszteni. A kamara tagjaira pénzbeli megterhelést jelentő határozat, úgy­szintén a költségvetés és a zárszámadás az igazságügyminiszter jóváhagyásával érvényes. A jóváhagyást megtörtént­nek kell tekinteni, ha az igazságügy­miniszter a pénzbeli megterhelést je­lentő határozat, úgyszintén a költség­vetés és a zárszámadás felterjesztésétől számított harminc napon belül nem nyilatkozott. A költségelőirányzat összeállításá­nak és az esetleges külön alapok keze­lésének részletes szabályait az igazság­ügyminiszter az ügyvédi kamarák or­szágos bizottságának meghallgatása után rendeletben állapítja meg. 42. §. Ha az ügyvédi kamarának nincs jóváhagyott költségvetése, vagy ha nem annak keretében gazdálkodik, az igazságügyminiszter az ügyvédi ka­mara háztartásának vagy gazdálko­dásának rendbehozása vagy a kamara bevételeinek és kiadásainak megfelelő keretek közé korlátozása érdekében az ügyvédi kamara háztartásának, illető­leg gazdálkodásának közvetlen ellen­őrzésére esetenkint meghatározott jog­körrel miniszteri megbízottat küld­het ki. 43. §. Az igazságügyminiszter hiva­talból megsemmisítheti az ügyvédi kamara határozatát, ha az törvénybe vagy más jogszabály rendelkezésébe ütközik, vagy az ügyvédség önkor­mányzatának az ország nemzeti jelle­gével összhangban álló békés működé­sét veszélyezteti. Ha az ügyvédi kamara ismételten ugyanazt a határozatot hozza, amelyet az igazságügyminiszter megsemmisí­tett vagy a törvénnyel vagy más jog­szabállyal egyébként nyíltan szembe­helyezkedik, vagy az állam érdekét veszélyeztető magatartást tanúsít, vagy a hatáskörébe tartozó tennivalók elvégzésére tartósan képtelenné válik, az igazságügyminiszter a kamara Ön­kormányzatának felfüggesztésével a kamarához miniszteri kiküldöttet ren­delhet ki. Miniszteri kiküldött a ka­marai tisztikar tagja is lehet. A miniszteri kiküldött az ügyvédi kamara hatáskörébe tartozó tenni­valókat látja el az általa megbízott kamarai tagok közreműködésével vagy a szükséghez képest a célravezető egyéb módon. Fegyelmi bíráskodást azonban nem gyakorolhat. A fegyelmi bíráskodás gyakorlásáról a kamarai önkormányzat felfüggesztése esetében a 126. §. rendelkezik. A miniszteri kiküldött jogkörét egyébként működésének tartamára az igaz ságügy miniszter állapítja meg. II. fejezet. Az ügyvédi működés. í. Az ügyvédi működés általános fel­tételei. 44. §. Bíróságnál és más hatóságnál ügyfél képviseletében mint ügyvéd csak az járhat el, aki valamelyik ügy­védi kamarában az ügyvédek névjegy­zékébe fel van véve. A m. kir. Kúria, a m. kir. Közigazgatási Bíróság, a Hatásköri Bíróság és a m. kir. legfel­sőbb honvéd törvényszék előtt azon-

Next

/
Oldalképek
Tartalom