Képviselőházi irományok, 1935. VI. kötet • 282-357., II. sz.

Irományszámok - 1935-290. A képviselőház földmívelésügyi és pénzügyi bizottságának együttes jelentése "a gazdatisztek öregségi, rokkantsági és haláleseti kötelező biztosításáról" szóló 284. számú törvényjavaslat tárgyában

180 290. szám. lati nyugdíjpénztárnál, munkaadónál) eltöltött (9. §.); d) amelyeket az önkéntes többlet biztosításban (8. §.), illetőleg a kötelező biztosításba átvételre vonatkozó megegyezésben (10. §.) a biztosított javára számításba vettek. 12. §. (i) Öregségi nyugdíj jár annak á biztosítottnak, aki a várakozási időt eltöltötte és hatvanötödik életévét betöltötte. (2) Rokkantsági nyugdíj jár annak a biztosítottnak, aki a várakozási időt eltöltötte és állandóan rokkant. E törvény szempontjából rokkant az, aki egészségének megromlása vagy testi fogyatkozása következtében gazdatiszti munkakörben nem képes megkeresni hozzá hasonló képzettségű, beosztású és gyakorlati jártassággal rendelkező egészséges gazdatiszt rendsze. rinti javadalmazásának egyharmadát. (3) Öregségi és rokkantsági nyugdíj együtt nem jár. Az, aki rokkantsági nyugdíjának folyósítása után e törvény alapján biztosítási kötelezettség alá esett, öregségi nyugdíjra igény jogosultságának megnyíltakor az addig élvezett rokkantsági nyugdíj helyett öregségi nyugdíj folyósítását kérheti. (4) Azt, aki a várakozási időt eltöltötte, az Intézettől járó szolgáltatások szempontjából biztosítottnak kell tekinteni akkor is, ha hatvanötödik életévének betöltésekor, rokkanttá válásakor, illetőleg halálakor sem biztosítási kötelezettség alá nem esett, sem önkéntes továb biztosítás útján biztosítva nem volt, feltéve, hogy díjtartaléka az Intézetnél fennáll. 13. §. (1) Özvegyi nyugdíj jár a várakozási idő eltöltése után meghalt biztosított a) özvegyének, ha házasságuk legalább két évig tartott és az özvegy a biztosított halálakor vele közös háztartásban élt vagy enélkül is, ha a házastársak együttélése nem a feleség hibájából szűnt meg ; b) volt házastársának, ha házasságuk legalább két évig tartott, a biztosítási viszony megkezdése után szűnt meg, a házastársak együttélése nem a feleség hibájából szűnt meg és a volt házastárs újra férjhez nem ment. (2) Az előző bekezdésben megállapított előfeltételek mellett az özvegyi nyugdíj a meghalt öregségi vagy rokkantsági nyugdíjas özvegyét, illetőleg volt házastársát is megilleti, feltévé, hogy a házasságukat két évvel, ha pedig a biztosított a házasságkötéskor ötvenedik életévét betöltötte, öt évvel az öregségi, illetőleg rokkantsági nyugdíj iránti igény megnyílta előtt kötötték és ebben az utóbbi esetben a házastársak közötti korkülönbség húsz évnél nem nagyobb. (3) A házasság fennállásának időtartamára és a korkülönbségre vonatkozó megszorítások nem nyernek alkalmazást akkor, ha a házasságból gyermek született. (4) Ha az özvegyi nyugdíjra özvegy " mellett volt házastárs is igényjogosult, a nyugdíjat egyenlő arányban meg kell osztani. A volt házastárs nyugdíja azonban ebben az esetben nem haladhatja meg a neki járt tartásdíj összegét. Ha a tartásdíj összege a volt házastársra eső hányadnál kisebb, a különbözet az özvegyet illeti. (5) Az özvegyi nyugdíjra jogosultság megszűnik annak a hónapnak a végével, amelyben az özvegy, illetőleg a volt házastárs újra férjhez megy, az igényjogosult azonban végkielégítésképpen egy évi nyugdíja összegét kapja. 14. §. (1) Nevelési segély jár a várakozási idő eltöltése után meghalt biztosított vagy a meghalt nyugdíjas minden tizennyolc éven aluli önálló keresettel nem rendelkező kiskorú árvájának. Ha a kiskorú árva főiskolai tanulmányokat folytat, nevelési segélyre tizennyolcadik életévének betöltése után is joga van. (2) A meghalt biztosított (nyugdíjas) árvájának kell tekinteni mostohagyermekét is 15. §. Rokkantsági nyugdíjat nem kap az, aki rokkantságát szándékosan