Képviselőházi irományok, 1935. VI. kötet • 282-357., II. sz.

Irományszámok - 1935-290. A képviselőház földmívelésügyi és pénzügyi bizottságának együttes jelentése "a gazdatisztek öregségi, rokkantsági és haláleseti kötelező biztosításáról" szóló 284. számú törvényjavaslat tárgyában

290. szám. 181 maga okozta. Sem özvegyi nyugdíj, sem nevelési segély nem jár annak, aki a biztosított, illetőleg a nyugdíjas ha­lálát szándékosan vagy súlyos gondat­lanságból okozta. 16. §. (i) Az Öregségi vagy rokkant­sági nyugdíj nyugdíj törzsből és foko­zódó nyugdíjrészből áll. A nyugdíjtörzs évi 120 pengő, a fokozódó nyugdíjrész é venkint 19 %- a a) a biztosított javára a folyósításig akár a jelen törvény alapján kötelező biztosításban, akár az önkéntes to­vábbiztosításban (7. §.) befizetett díjak és b) az önkéntes többletbiztosításban (8. §.), úgyszintén átutalt járuléktarta­lék (9. és 10. §-ok) fejében a biztosított javára írt összegek együttes összegé­nek. (2) Az özvegyi nyugdíj a fele annak a nyugdíjnak, amire a biztosítottnak halálakor rokkantság címén joga lett volna, illetőleg annak az öregségi vagy rokkantsági nyugdíjnak, amelyet a megh alt élvez ett. (3) A nevelési segély félárva részére 30%-a az özvegyi nyugdíjnak, teljesen árva részére 60%-a annak az összeg­nek, amely özvegyi nyugdíj fejében járna, úgy azonban, hogy nevelési se­gély címén félárváknak összesen leg­feljebb 100%-ot, teljesen árváknak összesen, legfeljebb 200%-ot lehet fo­lyósítani. A nevelési segély ennek foly­tán szükségessé váló csökkentését az ár­vák fejenkint egyenlő arányban viselik. (4) Az öregségi és rokkantsági nyug­díj összegéhez legalább három olyan gyermek után, aki a nyugdíjas életben nem léte esetében nevelési segélyre lenne jogosult, gyermekenkint 5% gyermeksegély járul. A nyugdíj azon­ban gyermeksegéllyel sem haladhat meg 1.200 pengőt, ha az igényjogosult a kötelező biztosításban legutoljára az I. biztosítási osztályba, 1.800 pengőt, ha a II-ba, 2.400 pengőt, ha a III-ba. 3.000 pengőt, ha a IV-be, 3.600 pengőt, ha az V-be, 4.200 pengőt, ha a VI-ba P 4.800 pengőt, ha a VII-be, 5.400 pen­gőt, ha a VIII-ba s végül 6.000 pen­gőt, ha a IX. biztosítási osztályba tartozott. 17. §. (1) Ha a biztosított akkor, amikor mint közszolgálati vagy mint olyan alkalmazottat, akire az állam» alkalmazottak tekintetében irányadó ellátási jogszabályok kiterjednek, ellá­tásra igényt adó állásban véglegesen al­kalmazzák, vagy akkor, amikor önálló gazdálkodásba, illetőleg vállalkozásba fog, a várakozási időt még nem töl­tötte el, végkielégítésképpen a foko­zódó nyugdíjrész kiszámításának egyéb­ként alapjául szolgáló összeg (16. §. (1) bekezdés) 80%-át kívánhatja. (2) A várakozási idő előtt megrokkant biztosítottakat, továbbá a várakozási idő előtt meghalt biztosítottaknak a 13. és 14. §-okban említett hátramaradot­tait méltányosságból rendkívüli se­gélyben lehet részesíteni. Ez a rend­kívüli segély nem haladhatja meg a fo­kozódó nyugdíjrész kiszámításának egyébként alapjául szolgáló összeg (16. §. (1) bekezdés) 80%-át. 18. §. Ha a járadékszerű szolgálta­tásra igényjogosult a földmívelésügyi miniszter engedélye nélkül állandóan az ország területén kívül tartózkodik, a magyar honos igényjogosultnak fo­lyósított szolgáltatás a belföldre vissza­költözés időpontjáig szünetel, a kül­földi igényjogosultat pedig a szolgálta­tások egyévi összegével végkielégíteni lehet, kivéve, ha ez a viszonossággal vagy nemzetközi egyezménnyel ellen­kezik. 19. §. (1) A járadékszerű szolgáltatá­sokat havonkint egyenlő részletekben «lőre kell fizetni. Azokat tőkével meg­váltani nem lehet. (2) A jóhiszeműen felvett szolgálta­tásokat nem lehet visszakövetelni. A folyósított járadékszerű szolgáltatás fel nem vett részleteire vonatkozó igény az esedékességtől számított egy ' év alatt elévül. (3) A járadékszerű szolgáltatás fo­lyósítása iránti kérelem előterjesztésé­től számított egy évet megelőző időre

Next

/
Oldalképek
Tartalom