Képviselőházi irományok, 1935. VI. kötet • 282-357., II. sz.

Irományszámok - 1935-285. Törvényjavaslat az ügyvédi rendtartás tárgyában

110 285. szám. lyeket a jogszabály az ügyvédi kamara hatáskörébe utasít anélkül, hogy annak ellátására a kamara valamelyik szervét megjelölné. Jelentős újítása azonban a javaslatnak a helyi bizottságnak (28., 29. §.) és az ügyvédi kamarák országos bizottságának (35., 37. §.) a megszervezése. Az előbbi az önkormányzat működésének gördülékenységét és gazdaságosságát van hivatva előmozdítani. Az ügyvédi kamara — figyelembevéve az ország igazságszolgáltatási tagozódottságát s a hatályos állapotot is — csak törvényszéki székhelyeken szervezhető, de viszont minden kir. törvényszék székhelyén nem szervezhető ügyvédi kamara, aminthogy ezidőszerint sincs minden törvényszék székhelyén ügyvédi kamara. A javaslatnak szóbanlevő új intézménye azt teszi lehetővé, hogy az ügyvédi kar az ügyvédi kamara szervezetébe kapcsolódó szervezett tömörülésben fejthesse ki hivatásának testületi működését olyan kir. törvényszék vagy törvényszéki kirendeltség területén is, amelynek székhelyén nem célszerű ügyvédi kamarát szervezni. A javaslat 28. és 29. §-ai részletesen meghatározzák a helyi bizottság szervezetét és jogállását s megteremtik az alapot ebben a vonatkozásban is az önkormányzati szervezet továbbfejlesztéséhez. Az ügyvédi kamarák országos bizottságának szervezése ugyancsak az önkormányzat számottevő kiszélesítésének gondolatkörében találja alapját. Alakítása kizárólag az önkormányzat ténye (36. §.) ; jelentős szerepe van az ügyvédek, helyettes ügyvédek és ügyvédjelöltek névjegyzékébe felvétel (50. §.; 65. §.; 68. §. első bekezdése, 71. §. első bekezdése) ; a névjegyzékből törlés (58. §., 68. §. második bekezdése, 71. §. második bekezdése) ; a felvétel korlátozása (51. §.); a korlátozás megszüntetése (53. §.); az ügyvédi díjszabás megállapítása (97. §.) körül; azonfelül fokozza a javaslat az ügyvédség testületi szervezetének az igazságszolgáltatás egyetemes szempontjából biztosított jelentőségét (3. §.) azáltal, hogy magasrendű külön szervet létesít abból a célból, hogy az ügyvédi testület az igazságszolgáltatásra vonatkozó kérdésekben elfoglalt álláspontját az egyes kamaráknak esetleges részlegesítő megítélését átfogó szemléletbe emelt nagy áttekintésben juttassa kifejezésre, s ezáltal fokozottabb súlyt adjon az ügyvédség állásfoglalásának és eredményesebb hasznára legyen az igazságszolgáltatásnak. A 36—37. §-okba foglalt részletes rendelkezések nem szorulnak különösebb megvilágításra. A választmány tagjainak számára vonatkozó rendelkezések (20. §.) kétirányú megfontolás eredményét tüntetik fel. A javaslat hangsúlyozottan törekszik érvényt szerezni annak a szervezési elvnek, hogy az igazgatás körébe tartozó folyamatos és folytonos tennivalók elvégzésére nem alkalmas túlnagy számú szerv. Nem kerülheti el továbbá a figyelembevételt az az összefüggés, amely az önkormányzati szervezet taglétszáma és igazgatási tennivalóinak súlya és menynyisége között fennáll. Ebből a kettős megfontolásból természetszerűen következik olyan szabályozás, amely a választmányi tagok számát a kamara taglétszámához képest szabja meg. Ezen az elgondoláson alapul a négyes fokozat felvétele. A javaslat (20. §.) a hatályos szabályozással szemben részben csökkenti, részben azonban emeli a választmányi tagok számát. Az 1925 : VIII. t.-c. 40. §-ának rendelkezései szerint ugyanis ezidőszerint Budapesten 48, vidéken 12 a kamarai választmányi tagok száma ; a javaslat 20. §-ának rendelkezése szerint a választmányi tagok száma tizenkettő és harminchat között fog váltakozni a kamarai tagok száma szerint. A csökkenést viszont ellensúlyozza a javaslatnak az az újítása, amely szerint az 1874 : XXXIV. t.c. 27. §-ának 6. pontjában foglalt hatályos szabályozással szemben a fegyelmi bíróság tagjainak választását nem szorítja a választmányi tagok körére (6. §. első bekezdésének 2. pontja, 119. §. harmadik bekezdése), ami által lényegesen könnyíti a választmányi tagsággal járó megterheltetést s teret biztosít a fegyelmi bíráskodásban részvételre