Képviselőházi irományok, 1935. VI. kötet • 282-357., II. sz.

Irományszámok - 1935-285. Törvényjavaslat az ügyvédi rendtartás tárgyában

285. szám. 111 olyan ügyvédek számára is, akik nem tagjai a választmánynak ; ezzel végeredményben szélesebb körben teszi lehetővé a szakszerűség érvényesülését a fegyelmi bíráskodásban. Ugyanennek az elvnek az alapján szervezi a javaslat az új intézményként létesített összeférhetetlenségi bizottságot is (6. §. első bekezdés 2. pont, 66. §. második bekezdés). A javaslat a választással kapcsolatos bonyolódottságok elkerülése végett elrendeli, hogy külön kell szavazni a kamarai tisztikar tagjaira és külön a választmány többi tagjára (21. §. harmadik bekezdése). A szavazás eredménye es a szavazó akarata között feltétlenül szükséges okozatos összhang biztosítása érdekében mellőzi a javaslat az előkészítő munkálatok folyamán felmerült annak a kívánságnak a figyelembevételét, amely arra irányul, hogy a tisztikari választás folyamán kisebbségben maradt jelölteket választmányi tagokká megválasztottakként kell tekinteni, továbbá azt a javaslatot, amely szerint, ha ugyanazt a kamarai tagot a tisztikar tagjává is, azonfelül választmányi taggá is megválasztották, köteles legyen a tisztikari tagságot elfogadni. Errenézve fenn kell tartani az illető szabad elhatározását s annak eredményéhez képest a választói akarat szabad megnyilatkozását. A javaslat 21. §-a magában foglalja a választásra vonatkozó azokat a leglényegesebb rendelkezéseket, amelyek a javaslat alapgondolatához képest a törvény szabályozásának körébe tartoznak s amelyek voltaképpen magukban foglalják a túlnyomóan eljárási természetű részletes szabályok irányelveit is. A jogszabályalkotás gazdaságossága és rugalmassága érdekében utalja a javaslat 21. §-ának harmadik bekezdése ezeknek a részletes szabályoknak megalkotását az igazságügyminiszter rendeleti jogalkotásának körébe. A ma hatályos szabályozás (1874: XXXIV. t.-c. 23. §-ának utolsóelőtti bekezdése) a választmány működésének megszabott tartama előtt megürült választmányi tagság betöltéséről akként rendelkezik, hogy ilyenkor a megelőző választásnál viszonylag legtöbb szavazatot nyert jelöltet, illetőleg jelölteket kell a választmányba behívni kapott szavazataik arányának sorrendjében. Ezzel szemben a javaslat 21. §-ának utolsóelőtti bekezdése ilyen esetre mind a tisztikar tagjai, mind a választmányi tag tekintetében új választás tartását rendeli. Nemcsak a tisztikari tagságra, hanem a választmányi tagságra elhivatás is annyira a kamara bizalmának megnyilvánulása, hogy mindkét megbízatás tekintetében érvényesülni kell a betöltés idejében választásra jogosultak akaratának. A javaslat a közgyűlés és a választmány hatáskörét — amint már előbb említettem — a hatályos jog szellemében szabályozza. A javaslat 3. §-ában 6. §-a első bekezdésének 11. pontjában —• s ezzel összhangban 35. §-nak második bekezdésében — előforduló szóhasználat, —- amely szerint a kamara szervezetének rendeltetésszerű megnyilvánulása útján —* állást foglal és javaslatot tesz az igazságszolgáltatásra vonatkozó kérdésekben —• nem jelent eltérést a hatályos jog megfelelő szabályozásától (1874 : XXXIV. t.-c. 19. §-nak első bekezdése). Ebben a vonatkozásban előrebocsátom, hogy az igazságügyminiszter a főfelügyeleti jog gyakorlása körében saját megfontolása szerint minden olyan kérdésben kikérheti az ügyvédi kamarák véleményét, amelyben az ügyvédség tudásától és tapasztalataitól értékes közreműködést vár. Az ügyvédség azonban kétségtelenül az igazságszolgáltatás szervezetébe tartozó intézmény, ehhez képest a szerkesztés és szövegezés szabatosságára különös gondot fordító jogalkotásnak intézményesen is ki kell fejezni azt, hogy az igazságszolgáltatásra vonatkozó kérdések alkotják az ügyvédség állásfoglalásának és javaslattételének tárgyát. A választmány hatásköréről szóló 22. §. 5. pontjának rendelkezése az egységes bírói és ügyvédi vizsgabizottság alakításának új szabályozásával van össze-